Magas vérnyomás ellen mellékhatások nélkül

Magas vérnyomás ellen mellékhatások nélkül

Magas vérnyomás ellen mellékhatások nélkül

Hasznos tudni valók magas vérnyomás ellen

2016. január 03. - Tudaseso

 

 sziv_er.jpg

Magas vérnyomásról! Kérdések és válaszok!

Mi számít magas vérnyomásnak?

 

Magas vérnyomásról beszélünk, amikor a vérnyomás rendszeresen meghaladja a 140/90 higanymilliméteres értéket. Miért pont ez a kritikus érték? Egy átfogó, sok országban végzett vizsgálat tanulsága az, hogy 140/90 Hgmm vérnyomás érték fölött ugrásszerűen növekszik a különböző keringési betegségek gyakorisága.

 

Betegség-e a magas vérnyomás?

 

Igen, betegség, amint arra a neve is utal: az orvos magas vérnyomás-betegségről beszél, amikor a vérnyomás értéke tartósan meghaladja a 140/90-es értéket. A magas vérnyomás tudományos neve: hipertónia (hypertonia). A magas vérnyomás-betegség alattomos. Nem okoz fájdalmat, kényelmetlenséget, így tünetei és súlyos szövődményei többnyire csak évek múltán jelentkeznek, amikor már nehezebb a bajt helyrehozni, mint a kezdet kezdetén.

 

Miért kell komolyan venni a magas vérnyomást?

 

Mert magas vérnyomás miatt nagyon sokan halnak meg. Magyarországon 1992-ben például 148.780 haláleset történt, a teljes halálozás több mint felét a keringési rendszer betegségei okozták

 

A halálok százalékos megoszlása

 keringési rendszer betegségei 51%

 daganatos megbetegedések 22%

 baleset, erőszak: 9%

 emésztőrendszer betegségei 7%

 légzőrendszer betegségei: 5%

 egyéb 6%

 A keringési megbetegedéseken belül a magasvérnyomás-betegség a halálesetek közel 10%-ában szerepelt közvetlen okként. Tegyük ehhez hozzá, hogy a hosszú ideig fennálló magas vérnyomás közvetve is okozhat súlyos betegségeket, amelyek ebből a statisztikából nem olvashatók ki.

 

Kiket veszélyeztet a magas vérnyomás?

 

Gyakorlatilag bárkit. A magas vérnyomás kialakulásában sok tényező játszik szerepet. Ezek közül a legfontosabbak az öröklött hajlam és az érelmeszesedés. Ha szülei, testvérei között van magas vérnyomás betegségben szenvedő, Ön is veszélyeztetett lehet. Az érelmeszesedés folyamatát gyorsítja a dohányzás, a magas koleszterin tartalmú étrend (zsíros húsok, tojás), a túlfeszített életmód, az elhízás és a mozgáshiány. Nehéz elfogadni, mégis ki kell mondanunk, a hipertónia az esetek többségében életforma betegség.

 

Az egészségtelen életforma hatása sok év alatt rakódik le az erek falán, így a magas vérnyomás többnyire középkorban, vagy ez után jelentkezik. Amennyiben a felsorolt kockázati tényezők bármelyike is előfordul az Ön életében, illetve ha elmúlt 40 éves, tanácsos félévente megméretnie a vérnyomását.

 

Miért van a vérnek "nyomása"?

 

A vér szállítja testünk minden sejtjéhez a tápanyagot és az oxigént, és vezeti el a sejtektől a káros anyagcseretermékeket. A csere a hajszálerek vékony falán keresztül megy végbe. A gyenge hajszálerekben normális körülmények között elenyészően kicsi a vérnyomás. Ahhoz azonban, hogy a vér eljuthasson ezekhez a szűk csövekhez, erős nyomásra van szükség a verőerekben. Természetesen nem csak a vér továbbhajtásához van szükség nyomásra, hanem ahhoz is, hogy a vér feljusson a fejünkbe (vagy ha éppen fejen állunk, akkor a lábunkba).

 

A folyamat arra hasonlít, mint amikor a kert öntözéséhez egyetlen vastagabb locsolócsövet több kicsi csőre ágaztatunk szét: ha a csövek vékonyak és ráadásul a vizet egy domboldalra kell feljuttatnunk, akkor komoly nyomásra van szükség, hogy minden virág vízhez jusson. A vér nyomása tehát nagyon is szükséges dolog. A vér mozgását a szív ritmikus pumpálása biztosítja. Amikor a szív összehúzódik, kiáramlik belőle a vér és megnő a nyomás. Az összehúzódást követő elernyedéskor pedig egy pillanatra nagyot zuhan a vérnyomás. Ez az ingadozás minden szívveréskor lezajlik.

 

Hogyan mérik a vérnyomást?

 

A vérnyomás mérésének elvi alapja nagyon egyszerű: minél nagyobb a vér nyomása, annál erősebben kell az ereket kívülről nyomni ahhoz, hogy a vér mozgása leálljon. A kerti locsolócsövet is könnyen össze tudjuk lapítani, ha gyengén folyik benne a víz, azonban ha erős a víz nyomása, akkor már úthengerrel lehet csak összelapítani.

 

A vérnyomás méréséhez az ereket egy levegővel felfújt mandzsettával szorítják össze. A felfújható mandzsettát a felkar köré tekerik és annyi levegőt pumpálnak bele, hogy az ereket biztosan elszorítsa. Ezután hallgatót helyeznek a könyök feletti verőérre, majd a mandzsettából fokozatosan kieresztik a levegőt. A levegő kieresztése közben az orvos hallgatózik: amikor a levegő nyomása annyira lecsökken, hogy a vér elkezd folyni az érben, akkor lüktető hangot hall. A " lüktetést" az okozza, hogy ekkor még csak a szív összehúzódásaokr mozog a vér az érben. Az így mért magasabb érték az úgynevezett szisztolés vérnyomás. Ahogy tovább csökkentjük a mandzsettában a nyomást, a vér már akkor is mozog, amikor a szív a pumpálást követő ernyedt állapotban van. A lüktető hang ilyenkor eltűnik, az ekkor mért érték az úgynevezett diasztolés nyomás.

 

A vérnyomás mérésére ma már tudunk olyan eszközt vásárolni, amivel otthon, szakértelem nélkül is meg tudjuk mérni a vérnyomásunkat. Ebben a készülékben a vér lüktető hangját a mandzsettába beépített parányi mikrofon közvetíti az érzékelőhöz..

 

Mit jelent a 140/80 Hg mm-es vérnyomás?

 

A 140-es érték a szív összehúzódásakor mért vérnyomást jelzi (szisztolés vérnyomás), a törtjel utáni 80-as szám pedig a szív elernyedésekor mért vérnyomás értéknek felel meg (diasztolés vérnyomás). A hiedelmekkel ellentétben tehát a második szám nem a szívverések számát, nem a pulzust jelzi. A szisztolés és a diasztolés vérnyomás értékek egyaránt fontosak, mert a két értéknek együtt van nagy jelentősége.

 

A kórlapon gyakran egy RR rövidítés után írja be az orvos a vérnyomás értékeket. A két R betű a vérnyomásmérés kifejlesztőjének, egy itáliai orvosnak, Scipione Riva-Roccinak a nevére utal. A számok utáni betűk (Hg mm) a higanymilliméter rövidítése. Régebben mindig, de ma is elég gyakran a vérnyomás mérő készülékben a levegő nyomását ellensúlyozó higanyoszlop magasságával mérték a nyomást.

 

Állandó-e a vérnyomásunk?

 

Nem. Túl azon, hogy a vérnyomás minden szívveréskor felszökken és lezuhan, az értékek kisebb nagyobb mértékben változnak óráról-órára is. Amikor üldögélünk, vagy alszunk, a sejteknek kevesebb tápanyagra van szükségük, vérnyomásunk ilyenkor csökken. Megeröltető munka közben a sejteknek több oxigénre van szükségük, ekkor szívritmusunk gyorsul és vérnyomásunk is emelkedik.

 

A vér nyomását szervezetünk nagyon pontosan szabályozza úgy, hogy az éppen elegendő legyen az anyagok cseréjéhez, de ne legyen a szükségesnél jóval magasabb, mert ez fölöslegesen venné igénybe a szívet és károsítaná az erek falait.

 

Hogyan szabályozza szervezetünk a vér nyomását?

 

A szabályozásnak nem ismerjük minden apró részletét, de elég sokat tudunk róla ahhoz, hogy többféle módon be tudjunk avatkozni a szabályozásba, amikor szükséges. Az érrendszerben a vér nyomása növekszik, ha (1) nő a vér mennyisége, (2) fokozódik a szív munkája, illetve ha (3) csökken az erek keresztmetszete.

 

(1) A vér mennyisége

 

Ha ugyanabba a csőrendszerbe több folyadékot préselünk, magasabb lesz a nyomás. Vérnyomásunk pusztán a vér mennyiségének emelkedésével is növekedhet. Ezért növelik a vérnyomást a sós ételek: a vérben keringő só folyadékot vesz fel, nő a vér térfogata, nő a vérnyomás. Ezt a folyamatot kevesebb só fogyasztásával egyszerűen megállíthatjuk.

 

A folyadék mennyisége növekedhet azonban a szív vagy a vese gyenge működése miatt is. Ennek legfeltűnőbb tünete a láb dagadása. Sokat segít ezen a rendszeres testmozgás, a helyes étrend és a fogyás. Gyógyszerrel is csökkenthető a vér mennyisége: ezt szolgálják a vízhajtó készítmények.

 

(2) A szív pumpálása

 

Emelkedik a vérnyomás, ha a szív gyakrabban és erősebben húzódik össze. A szív működését különböző hormonok gyorsíthatják. Egyik legismertebb szívritmus fokozó hormon az adrenalin. Ez a szabályozás nagyon előnyös, ha mondjuk egy kardfogú tigris elől kell menekülnünk: szívünk gyorsabban ver, izmaink megtelnek vérrel és máris úgy futunk mint a nyúl. A tigris lekörözése után megállunk, kifújjuk magunkat és vérnyomásunk visszaáll a normális értékre. Mindenki jól járt, tigris és ember is megkapta a napi szükséges edzés adagját. Tigris hiányában futhatunk a bőrlabda után, kocoghatunk vagy kerékpározhatunk, ez is jót tesz.

 

A bajt az okozza, hogy az adrenalin nem tudja, hogy az autóvezetés vagy egy ideges veszekedés a főnökkel-beosztottal ritkán vezet kiadós futáshoz. Ilyen helyzetekben is fokozódik az adrenalin termelés, növekszik a szívritmus és emelkedik a vérnyomás. Mivel ezt a készenléti állapotot nem követi testmozgás, másrészt az átélt veszedelem nem oldódik fel, a vérnyomás tartósan magas marad. Ez az úgynevezett káros stressz rongálja az érrendszert. Az átélt stressz mértéke csökkenthető, gyakran elegendő, ha megtanulunk igazándiból pihenni, kikapcsolódni. Természetesen a szívritmust növelő hormonok hatását gyógyszerekkel is lehet csökkenteni.

 

(3) Az erek keresztmetszete.

 

Az erek falában izomsejtek vannak, amelyek összehúzódásakor csökken az erek keresztmetszete, növekszik a vérnyomás. Az izomsejtek összehúzódásához kalciumra van szükség. A kalcium hatását és ezzel a vérnyomást szintén lehet gyógyszerekkel csökkenteni. Természetesen az erek csak akkor tudnak alkalmazkodni a terheléshez, ha az érfalak megőrizték rugalmasságukat.

 

Következetes, szívós munkával azonban elérhetjük, hogy az erek fala gyorsan "elmeszesedjen": szokjunk rá a dohányzásra, hörpintsünk fel naponta legalább *3 italt (egy egységnyi alkoholt, vagyis egy italt jelent 3 dl sőr, l,2 dl bor, o,4 dl rővidital, vagy o,6 dl sherry)*, mondjunk le a testmozgásról és cserébe reggelizzünk szalonnás tojásrántottát. Ez nem kis áldozat, a cigaretta büdös és drága, az italozás állandó másnaposságot okoz, a zsíros ételek kikészítik a gyomrot, de megéri, mert ezzel a módszerrel időt takarítunk meg. Az erek falára így 15 év alatt annyi mész rakódik le, mint amennyihez normális életforma mellett 60 évre lenne szükség...

 

Hol kezdődik a magas vérnyomás-betegség?

 

A bűvös szám a 140/90 Hg mm, az e fölötti érték már magas vérnyomásnak tekinthető. Nem mindegy azonban, hogy mennyivel van vérnyomásunk a kritikus érték fölött. A vérnyomás és a betegségek közötti összefüggést vizsgálva az orvosok azt tapasztalták, hogy minél inkább meghaladja a vérnyomás értéke a 140/90-et, annál gyakoribbak a keringési betegségek. Ha az orvos 140/90 Hgmm-es értéknél csak kicsit magasabb vérnyomást mért, nincs közvetlen veszély, de feltétlenül tekintsük ezt a mérést figyelmeztető jelnek! Rajtunk is múlik, hogy megússzuk-e a komolyabb hipertóniát. A 140 és a 160 szisztolés érték közötti vérnyomásrendszeres ellenőrzést igényel.

 

A 160 Hg mm feletti szisztolés érték egyértelműen magas vérnyomás-betegséget jelent. Amikor a vérnyomás hosszú éveken át meghaladja a 160 Hg mm-t, akkor erősen megugrik a szövődmények valószínűsége. A betegség ténye kortól és a pillanatnyi egészségi állapottól független: 160 feletti vérnyomással a húsz éves olimpiai bajnok éppúgy hipertóniás, mint a százhúsz éves ágyhoz kötött néni.

 

Van-e a törtjel utáni számnak jelentősége?

 

Igen, tulajdonképpen a törtjel utáni szám értéke fontosabb! Nagyon komoly figyelmeztetés, ha a diasztolés vérnyomás értéke is magas.

 

A törtjel előtti és utáni számot tehát külön-külön is meg kell nézni.

 

Betegség-e az alacsony vérnyomás?

 

Az esetek túlnyomó többségében az alacsony, tehát a 100 Hgmm körüli szisztolés vérnyomás nem jelez betegséget. Sokan azt hiszik, hogy az alacsony vérnyomás is veszélyes, mert például agyér-elmeszesedést okoz. Ettől nem kell tartani, sőt megfigyelték, hogy az alacsony vérnyomású emberek hosszabb életre számíthatnak. Az alacsony vérnyomású emberek túlnyomó többsége panaszmentes és általában csak véletlenül derül ki, hogy valakinek a vérnyomása az átlagos alatt van.

 

Ezzel együtt az alacsony vérnyomás okozhat kellemetlenségeket, mert ájulásra hajlamosít. Hirtelen felállás esetén szédülés, egyensúlyvesztés, szikralátás léphet fel. Vannak vérnyomás emelő gyógyszerek, a kávé is segít, a legjobb gyógyszer azonban a rendszeres testmozgás.

 

Aggasztó-e az ingadozó vérnyomás?

 

Igen, az ingadozó vérnyomás rendszerint a tartós és sajnos a súlyos magas vérnyomás-betegség kialakulásának kezdeti szakaszában lép föl. Az ingadozó vérnyomás rendkívül félrevezető tüneteket okoz: a beteg gyakran átéli az alacsony vérnyomás okozta kellemetlenségeket: szédül, esetleg elájul. Ha ilyenkor megméri vérnyomását, nagyon alacsony értéket talál. Ugyanakkor a vérnyomás hirtelen felszökkenését vagy nem érzékeli, vagy összetéveszti az alacsony vérnyomást kísérő jelenségekkel.

 

A beteg nem fordul orvoshoz, mert abban a hiszemben van. hogy alacsony a vérnyomása. Növeli a napi kávéadagot, sőt előfordulhat, hogy a beteg elkezdi "kezelni" magát alacsony vérnyomás ellen! Jobban nem is árthatna magának! Ha akár magas, akár alacsony vérnyomást észlelünk, mérjük rendszeresen a vérnyomásunkat.

 

Milyen vérnyomás érték tekinthető egészségesnek idős korban?

 

A normális vérnyomás értéke idős korban is 140/90 alatt van. Az időskori magas értéket régebben normálisnak tartották, mert a vizsgálatok szerint idősebb korban rendszerint tényleg növekszik a vérnyomás. Nem is olyan régen pl. azt tartották, hogyha a korhoz százat adunk, megkapjuk a normális vérnyomás értéket. Ezek szerint egy 30 éves embernek 130, egy 70 évesnek pedig 170 Hgmm lenne az egészséges vérnyomása. Ez tévedés!

 

A vérnyomás emelkedése a kor előrehaladtával sem törvényszerű, egészséges folyamat, hanem az érrendszer károsodásának, elsősorban a meszesedésnek a jele. A magas vérnyomást ezért idős korban is kezelni kell.

 

Mi a másodlagos hipertónia?

 

A magas vérnyomás-betegség hátterében az esetek kb. 10 %-ában valamely szerv megbetegedése áll. A betegség következtében másodlagosan kialakult magas vérnyomás-betegséget másodlagos (szekunder) hipertóniának nevezzük.

 

A másodlagos hipertónia ritka és sokféle oka lehet:

 

 

  • veseér-szűkület
     
  • vesebetegségek (vesegyulladás, vese-cysta, vesedaganat, vese tbc)
     
  • hormonális betegségek (mellékvesekéreg-daganat, agy-alapimirigy-daganat, mellékpajzsmirigy elváltozások stb.)
     

 

Mit nevezünk esszenciális hipertóniának?

 

Azt a magas vérnyomás-betegséget, amelynek a hátterében nem lehet szervi elváltozást kimutatni. A statisztika szerint a hipertóniás esetek zöme, kb. 90%-a ilyen. Ez esetben ezt esszenciális (alapvető) hipertóniának nevezzük. Az esszenciális hipertónia kialakulásában számtalan tényező játszhat szerepet, de ezek közül egyiket sem lehet kizárólagosan felelőssé tenni. A háttérben megbújó okok a következők lehetnek

 

 

  • öröklődés: a tapasztalat azt mutatja, hogy egyes családokban halmozottan fordul elő ez a megbetegedés. Szüleinktől azonban nem a vérnyomás értékét, hanem a magas vérnyomásra való hajlamot örökölhetjük. Ez a megkülönböztetés fontos, mert azt jelenti, hogy hajlamosító háttér esetén is kivédhető a betegség.
     
  • tunyaság (fizikai inaktivitás): a mozgásszegény életmód jelentős szerepet játszik abban, hogy századunk végén megemelkedett a szív és érrendszeri megbetegedésben szenvedők száma.
     
  • elhízás: a mozgás hiánya általában testsúlynövekedéssel szokott együtt járni. Az elhízás azonban önmagában is növeli a magas vérnyomás veszélyét.
     

 

Érthető tehát, hogy miért nevezik a hipertóniát "életforma betegségnek". Elkeserítő azt látni, hogy a legtöbb halált okozó betegség a helytelen életforma következtében alakul ki. Jobb lesz a közérzetünk azonban ha megfordítjuk a képletet: életformánk megváltoztatásával csökkenthetjük a magas vérnyomás-betegség kialakulásának kockázatát, illetve ha már beleestünk a gödörbe, kivédhetjük a szövődményeket.

 

Vannak-e tünetei a magas vérnyomásnak?

 

A magas vérnyomás legtöbbször hosszú évekig nem okoz panaszt ezért "lopakodó gyilkosnak" is nevezik. Talán meglepő, de az esetek felében véletlenül, pl. szűrővizsgálat kapcsán derül ki a betegség. Sokan éppen ezért nehezen veszik tudomásul, hogy betegek, kezelésre szorulnak, hiszen nincsen panaszuk. Fontos azonban, hogy már ekkor elkezdjék a kezelést, mert a szövődmények ezzel megelőzhetők.

 

Okozhat-e fejfájást a hipertónia?

 

Igen, ha van panasz, akkor ez a leggyakoribb. A fejfájás jelentkezhet enyhe, tompa nyomásként, de gyakoribb a tarkótáji, fejtető felé sugárzó feszülő érzés, fájdalom. A magas vérnyomás okozta tartósabb fejfájás többnyire a reggeli órákban erős és később, munka közben csökkenhet. A nagyon magas vérnyomás rohamokban jelentkező, igen heves fejfájást is okozhat. Ha a hipertóniás betegnél a fejfájás jellege megváltozik, felerősödik, vagy gyakoribb lesz, ez jelezheti az un. rosszindulatú magas vérnyomás kialakulását, ez mindig orvosi ellátást igényel. Fejfájást nem csak a hipertónia válthat ki. Gyakran jelentkező fejfájás esetén keressük fel kezelőorvosunkat, hogy tisztázzuk a kiváltó okot.

 

Okozhat-e szédülést?

 

A szédülés ugyancsak gyakori tünete a magas vérnyomásnak. A magas vérnyomással járó szédülés általában bizonytalanságérzést jelent.

 

Szédülést válthat ki a magas vérnyomás hirtelen esése. Gyakran panaszkodnak például a hipertóniás betegek arról, hogy felálláskor elszédülnek: ez a vérnyomás hirtelen csökkenésének a jele. Ezt megelőzhetjük azzal, hogy óvatosan kelünk fel fekvő ill. ülő helyzetből, mintegy hozzászoktatjuk magunkat a megváltozott testhelyzethez. Leginkább idős betegeken gyakori az agyi érelmeszesedéssel összefüggő szédülés, mely a csökkent agyi vérellátással magyarázható. A nyaki csigolyák meszesedése is okozhat, akár már viszonylag fiatal korban is szédüléses panaszokat.

 

Egyéb tünete lehet még a magas vérnyomásnak a fülzúgás, szívdobogás-érzés, mellkasi nyomásérzés, átmeneti látászavar, súlyos esetben átmeneti teljes látásvesztés, orrvérzés, fáradékonyság, nyugtalanság, álmatlanság.

 

Itt is hangsúlyoznunk kell azonban, hogy hasonló tüneteket más betegségek is kiválthatnak, illetve, hogy a hipertónia gyakran semmilyen panaszt nem okoz. A legokosabb tehát, ha gyanús tünetek esetén orvoshoz fordulunk, és ha nincsen panaszunk, akkor is évente legalább egyszer megméretjük, vagy magunk megmérjük a vérnyomásunkat.

 

Mi az a hipertóniás krízis?

 

Extrém magas vérnyomásérték jelentkezésekor súlyos idegrendszeri tünetek alakulhatnak ki, ilyen pl. erős főfájás, tompultság, zavartság, eszméletvesztés, epilepsziás görcsök. Ezek a tünetek az agy duzzanatára (hypertenziv enkefalopátia) utalnak. A hipertóniás krízis sürgős kórházi ellátást, azonnali gyógyszeres beavatkozást igényel!

 

Melyek a magas vérnyomás szövődményei?

 

Az elhanyagolt magas vérnyomás súlyos szövődményeket okozhat. Gyakori a következő történet: a beteg tudja, hogy magas a vérnyomása, életformáján mégsem változtat, gyógyszereit nem szedi, mert nincsenek ijesztő tünetei. Az állandósult magas vérnyomás 10-15 év alatt észrevételenül súlyos érelmeszesedést okoz az életfontosságú szervekben: az agy, a szívizomzat, a vese, a szem ütőereiben. Amikor ezeknek az elváltozásoknak a tünetei megjelennek, már sokkal kisebb esély van a gyógyulásra, mint a kezdet kezdetén. A szövődmények felsorolását azonban nem ijesztgetésnek szánjuk: ezekről tudnia kell a betegnek, hogy időben felismerje a bajt.

 

Agyér-elmeszesedés: az agy kis ereinek falán "mész" rakódik le, az erek fokozatosan beszűkülnek, csökken az agyszövetek vérellátása. Kezdetben ez semmilyen tünetet nem okoz. Az erek további szűkülésével egyre több ér fokozatosan elzáródik, egyes agyterületek nem jutnak elég oxigénhez, tápanyaghoz, ami apró elhalásokat okozhat az agy állományban. Ez a folyamat kezdetben nem jár drámai tünetekkel: a beteg kissé feledékenyebb lesz. Ezt követően a tünetek egyre súlyosabbak: emlékezetkiesés, a szellemi képességek hanyatlása, a koncentrációképesség csökkenése, majd később személyiségváltozás, az érzelmi élet hullámzása lép fel.

 

Agytrombózis (agyi infarktus): egy nagyobb ütőeret vérrög zár el. Az a terület, amely így kiesik a vérellátásból, elhal, ezt "agylágyulásnak is nevezik". A tünetek súlyosak és legtöbbször azonnaliak. A tünetek jellege azon múlik, hogy milyen agyterületet válik működésképtelenné. Leggyakoribb tünetek: végtagügyetlenség, gyengeség vagy végtagbénulás, a száj félrehúzódása, érzés-zavar a végtagokban, beszédzavar, látászavar stb.

 

Agyvérzés (apoplexia, gutaütés, szélütés): az agy egyik nagyobb ere megreped, a vér elönt egy nagyobb agyterületet és így az működésképtelenné válik. Az agyvérzés tünetei: erős, hirtelen kialakuló fejfájás, hányinger, hányás, eszméletvesztés, féloldali végtag- és arcizombénulás. Míg az agyerek elmeszesedésében a magas vérnyomás csak közvetve felelős, az agyvérzést többnyire közvetlenül a hipertónia okozza. Nem véletlen, hogy az agyvérzésben elhunytak 60-80 %-nál hipertónia szerepel a kórelőzményben.

 

Szívelégtelenség: a szív kisebb ütőerei elmeszesednek. Az erek beszűkülnek, a szívizomrostok megvastagodnak, a szív vérellátása romlik, a szív ereje csökken. Ez a szövődmény elsősorban azokat a hipertóniás betegeket érinti, akik nagyon keveset mozognak. A kezdeti figyelmeztető jeleket észre kell venni: a megterhelést követő nehézlégzés, fáradékonyság. Idővel a tartós oxigénhiány miatt a rostok elsorvadnak, a szív összehúzóereje csökken, és kialakulnak a szívelégtelenség tünetei, amelyek egyre kisebb terhelésre, végstádiumban pedig már nyugalomban is jelentkeznek. Az ajkak, körmök szederjessé válnak, kínzó nehézlégzés, lábdagadás lép fel, az éjszakai vizeletmennyiség fokozódik. Gyakran álmatlanság és éjszakai zavartság is társul a képhez.

 

Angina pectoris: a szív koszorúereinek elmeszesedése következtében az erek beszűkülnek, a szív oxigénellátása csökken és ezt időről-időre visszatérő szorító mellkasi fájdalom kíséri.

 

Szívinfarktus: egy nagyobb koszorúér hirtelen elzáródása okozza. Az angina pectorishoz hasonló jellegű, de ijesztő mértékű tünetekkel jár: mellkasi fájdalom, halálfélelem, vérnyomásesés, nehézlégzés, verejtékezés, sápadtság.

 

A vesében a magas vérnyomás következtében károsodhatnak a vese erecskéi és a vese állománya. Csökken a kiválasztás, a méregtelenítés hatékonysága. Vese-elégtelenség alakulhat ki, amely kezelés hiányában halálhoz vezet.

 

A szemben is kialakulhatnak szövődmények. A hirtelen fellépő igen magas vérnyomás hatására megrepedhetnek a szemfenék erei, ami látászavart okoz. A vérnyomás rendezésével a bevérzések és a vizenyő felszívódik, a látásélesség javul. Tartósan magas vérnyomás a szemben is érelmeszesedést és vérellátási zavarokat és ezzel helyi sejtpusztulást okoz. Ennek következménye a látótérkiesés, azaz a beteg a látóterének bizonyos részeit egyáltalán nem észleli. Súlyos szövődmény a recehártya ereinek trombózisa, amely hirtelen vakságot okozhat.

Hány mérés kell a diagnózishoz?

Ahhoz, hogy az orvos kimondhassa, a vérnyomás értéke tartósan meghaladja az egészséges értéket, három nap különbséggel legalább három vérnyomásmérést kell végeznie. Alacsonyabb vérnyomásértékek esetén, és kifejezetten ingatag vérnyomású betegeknél ennél még több mérés kívánatos.

Mit vizsgál az orvos?

A magas vérnyomás megállapítása után egy fájdalommentes, de nagyon részletes vizsgálat következik. Ennek többszörös célja van, vegyük ezeket sorba.

  1. A hipertónia okának kiderítése: Az esetek közel 10%-ában a magas vérnyomás hátterében egyéb, súlyos betegség áll. Az orvos először azt méri fel, hogy mi okozza a hipertóniát. Ha a háttérben vesebetegséget, veseérszűkületet, hormonális betegséget, vagy mellékvese-daganatot gyanít, akkor további vizsgálatokat végez, hogy az alapbetegséget mielőbb kezelni lehessen. Amennyiben van alapbetegség, akkor annak gyógyításával a magas vérnyomás szinte magától megszűnik.
  2. A hipertónia következményeinek felismerése: Az orvos felméri, hogy hol tart a betegség, kialakultak-e már szövődmények. Szövődmények esetén ugyanis nem elegendő a vérnyomás beállítása. Ügyelni kell arra is, hogy a károsodott szervek (szív, vese, szem, erek) állapota ne romoljon tovább. Súlyos szövődmények kialakulása esetén nagyon részletes kivizsgálásra van szükség. Ebben több szakember (szívgyógyász, ideggyógyász, szemész stb.) vesz részt.
  3. A kísérőbetegségek és a kockázati tényezők feltárása: A z alapbetegség, tehát a hipertónia mellett az esetleges kísérőbetegségeket is vizsgálni kell. Az orvos megállapítja, van-e kezdődő cukorbetegség, szívkoszorúér-szűkület, agyi érelmeszesedés, vérzsírszint-emelkedés stb., amelyek súlyosbíthatják a magas vérnyomás károsító hatásait.
  4. A már ismert hipertóniás beteg állapotának nyomon követése: Az első vizsgálat csak a tényeket állapítja meg. Nem elég azonban pusztán a pillanatnyi állapotot megismerni, a kezelés hatását rendszeresen ellenőrizni kell, hogy szükség esetén változtatni lehessen a gyógyszerezésen.

Mi az anamnesis?

Frissen észlelt hipertónia esetén az orvos igen részletesen kikérdezi a beteget. Ezt hívjuk a kórelőzmény (anamnesis) felvételének. A betegség hátterét az orvos több szempont alapján tisztázza.

Családi terheltség: az orvos először a "felmenőink" iránt érdeklődik: volt-e a családban hasonló megbetegedés. A nagyszülők, szülők, testvérek milyen betegségekben szenvedtek, előfordult-e szívinfarktus, cukorbetegség, agyvérzés stb. Ezzel az orvos azt becsüli fel, hogy van-e erős családi hajlamunk a hipertóniára.

Korábbi betegségek: a megfelelő kezelés érdekében ismerni kell a korábbi betegségeket, a vese, a szív betegségeire utaló jeleket, a korábbi vérnyomásmérések értékeit.

Életforma: az orvos ezután egészen "indiszkrét" kérdéseket tesz fel: életkörülményeink, életritmusunk, a munkahelyi terhelés, esetleges családi, munkahelyi konfliktusok iránt érdeklődik. Rákérdez arra is, hogy dohányzunk-e, mennyi alkoholt és kávét fogyasztunk, mit eszünk. Fontos, hogy ezekre a kérdésekre őszintén válaszoljunk. Az orvos amúgy is látja az állapotunkat, most azt próbálja tisztázni, hogy ebben milyen szerepe lehetett az életformánknak. Furcsa talán, de mégis így van: ha elhallgatjuk rossz szokásainkat, akkor az orvos az esetet a valóságosnál súlyosabbnak ítélheti meg...

Panaszok: a kórelőzmény felvétele után következik a panaszok részletes felsorolása. Ezt az orvos célzott kérdésekkel segíti elő, rákérdez arra, hogy

  1. előfordult-e rohamokban jelentkező szívdobogásérzés, kipirulás, remegés, izzadás, sápadtság, fejfájás, szédülés?
  2. fennáll-e hosszabb ideje étvágytalanság, fáradékonyság, álmatlanság?
  3. jelentkezett-e már a szív érintettségére utaló jel, pl. terhelésre jelentkező nehézlégzés, lábdagadás, gyakori, éjszakai vizelés, stb.
  4. fellépett-e már mellkasi nyomásérzés, halálfélelemmel kísért mellkasi fájdalom, a bal kar zsibbadása?
  5. volt-e átmeneti látászavar?

Hogyan történik a fizikális vizsgálat?

A kikérdezést követi a fizikális vizsgálat, amelynek során az orvos megfigyeli a beteg alkatát, az esetleges elhízás mértékét. A szív vizsgálata során felméri annak nagyságát, a zörejek, ritmuszavarok jelenlétét vagy hiányát. A tüdő meghallgatása során kideríthető, hogy fennáll-e pangás. Ezután hasi vizsgálat következik a máj, a lép kikopogtatásával, a vesék érzékenységének megállapításával. Igen fontos a perifériás erek megtapintása, a nyaki nagy erek meghallgatása.

A fizikális vizsgálat után minden esetben elkészítik az EKG vizsgálatot, amely pontosabb felvilágosítást ad a szív állapotáról, nagyságáról, ritmusáról, valamint a szívet tápláló koszorúerek betegségéről. Szükséges mellkasröntgen készítése is, ez az esetleges szívtágulatról, annak mértékéről, a tüdőpangásról ad felvilágosítást.

A szemészeti vizsgálat fontos eleme a magas vérnyomás kivizsgálásának. A szemfenéki ereket közvetlenül meg lehet figyelni és ezek hűen tükrözik az egész szervezet ereinek állapotát.

A hasi ultrahang vizsgálat segítségével láthatóvá válnak a vesék, azok szerkezete, valamint a vesék és mellékvesék kóros elváltozásai. Ez egy fájdalmatlan, de igen hasznos vizsgálat, mert az összes hasi szervről tájékoztatást ad. A későbbiekben ennek a megismétlése is szükségessé válhat.

A laboratóriumi vizsgálatok közé a vér- és vizeletvizsgálat tartozik. A vérvizsgálat során minden esetben vérkép, vércukor, vérzsír, vesefunkciós, májfunkciós vizsgálat történik. A vizeletből következtetni lehet a vese működésének hatékonyságára. Amennyiben kiderül, hogy a hipertónia hátterében vesebetegség is fennáll, akkor bonyolultabb vizsgálatok elvégzése is szükségessé válhat, ilyen a vese izotópos, festéses vizsgálata, ill. a vese ereinek megfestése, amellyel a vesék állapotára, kóros folyamataira kaphatunk felvilágosítást.

Szükség van-e gyógyszeres kezelésre?

Nagyon magas vérnyomás érték esetén csak gyógyszeres kezeléssel adható megbízható és gyors segítség. Amennyiben a diasztolés vérnyomás (tehát a törtjel utáni szám) értéke meghaladja a 95 Hg mm-t és az orvos esetleg már szövődményeket is észlel, akkor nincs mese, azonnal el kell kezdeni a gyógyszerezést, mert csak így csökkenthető a vérnyomás a biztonságos szintre. Enyhébb esetben a fogyás, a testmozgás és a sófogyasztás csökkentése önmagában is eredményre vezethet.

Milyen gyógyszerek hatnak a vérnyomásra?

Mi itt nem írhatjuk le a használatban lévő gyógyszerek nevét, csak azt, hogy milyen módon hatnak. A vérnyomást csökkentő gyógyszereknek 4 fő csoportja van:

  1. vízhajtók,
  2. béta-blokkolók,
  3. az angiotenzinre ható szerek és a
  4. kalcium háztartásra ható szerek.

Ezeknek már a nevük is bonyolult, működésük pedig ennél is komplikáltabb. Vegyük ezért sorba a gyógyszer csoportokat egyenként.

Hogyan hatnak a vízhajtók?

A vízhajtók (diuretikumok) fokozzák a só- és vizeletürítést. Csökkentik a keringő vér mennyiségét és ezzel a nyomását is. Tartós szedés esetén megváltoztatják az érfal érzékenységét a vérben keringő érösszehúzó anyagokkal szemben, az erek ellazulnak, csökken a vérnyomás. A veseműködés károsodása, krónikus szívelégtelenség esetén erősebb hatású vízhajtókra van szükség.

A vízhajtók egy része a víz mellett a káliumot is kihatják a szervezetből, ekkor a káliumot pótolni kell. Enyhe hatású gyógyszerek esetében elegendő a káliumtartalmú ételek fogyasztása (pl. banán, narancs). Erősebb hatású gyógyszer esetén pedig elengedhetetlen a gyógyszeres káliumpótlás, mert ennek hiánya szívritmuszavarhoz, izomgyengeséghez vezethet. Vannak azonban olyan vízhajtók is, amelyek visszatartják a káliumot a szervezetben. Feltétlenül kérdezzük meg ezért a kezelőorvosunkat, hogy van-e szükség káliumpótlásra.

A vízhajtó előnye, hogy elhúzódó hatása miatt elég általában naponta egy alkalommal bevenni. Viszonylagos olcsóságuk sem mellékes szempont manapság. Hátrányuk, hogy emelhetik a vér húgysavtartalmát, a vércukorszintet, zsírszintet.

Mit gátolnak a béta blokkolók?

A következő nagyobb gyógyszer csoportba a fura nevű béta blokkolók tartoznak. Hatásuk megértéséhez tudnunk kell, hogy egy hormon, az adrenalin dolga az, hogy a vérbe jutva "üzenjen" a szívnek, erőteljesebb munkára van szükség. Az "üzenetet" a vérerek falán elhelyezkedő érzékelők az úgynevezett béta receptorok veszik. A béta blokkoló gyógyszerek ezeket az "érzékelőket" és ezzel az üzenet továbbjutását gátolják. Amikor tehát a vérben jelen van a béta blokkoló gyógyszer, akkor hiába kerül adrenalin a vérbe, a szív nem kezd fokozott munkába és így a vérnyomás sem emelkedik.

Többnyire a fiatal betegek kapnak béta blokkolókat, de szívinfarktus elszenvedése után idősebbeknek is gyakran írják fel az orvosok. Hatásuk a gyorsult vérkeringésre is jó.

Elkőnyük, hogy nem okoznak só és vízvisszatartást. Érdekes tapasztalat, hogy 1-2 éven át tartó szedés után a gyógyszeradagot gyakran csökkenteni lehet.

Nincsen gyógyszer mellékhatás nélkül: a béta blokkolók veszélyesek lehetnek az asztmára hajlamos betegek számára. Ennek az az oka, hogy a tüdő hörgőinek falában is vannak béta receptorok. A hörgőkben a béta receptorok ellazulást okoznak, ha gátoljuk őket, akkor a hörgők összehúzódnak, ezért a gyógyszer néha hörgőgörcsöt válthat ki, ami asztmás rohamban nyilvánulhat meg.

Mi az angiotenzin?

Az angiotenzin a szervezet természetes vérnyomás emelő anyaga. A gyógyszerek harmadik nagy csoportjába azok a készítmények tartoznak, amelyek megakadályozzák az angiotenzin képződését. Ezek a gyógyszerek is csökkentik a vérnyomást, emellett kedvezően hatnak a szívre, szívelégtelenségben szenvedőknek is adhatóak. További hatásuk közé tartozik, hogy csökkentik a depressziót. Jól adagolható, kisebb és nagyobb mennyiségű hatóanyagot tartalmazó tabletták vannak forgalomban.

Hogyan hatnak a kalcium antagonisták?

Az erek falában izomsejtek vannak, amelyek összehúzódása csökkenti az ér keresztmetszetét és így növeli a vérnyomást. Az összehúzódáshoz szükség van kalciumra, amely kicsi csatornákon át áramlik be a sejtbe. A vérnyomás csökkentő gyógyszerek negyedik csoportja, a kalcium antagonisták lezárják ezeket a kalcium csatornákat. Ezért e gyógyszereket kalcium-csatorna gátlóknak, blokkolóknak is nevezik. Kalcium hiányában összehúzódás helyett értágulat jön létre, ami csökkenti a vérnyomást. Ugyanilyen módon ezek a szerek a szív koszorús ereit is tágítják, ezért gyakran használják őket szívkoszorúér okozta mellkasi fájdalom (angina pectoris) esetén.

A leggyakrabban használt kalcium-antagonista tabletta szétrágva és igen hamar, nagyon hatásosan csökkenti a vérnyomást. A hatás néhány percen belül jelentkezik, így magas vérnyomás esetén azonnal hathatós segítséget nyújthat. Mellékhatásként kipirulás, szívdobogásérzés jelentkezhet. A kalcium antagonisták nem ritka mellékhatása a lábdagadás, ilyenkor vízhajtókkal egészítik ki a terápiát. Miért kell komolyan venni az orvosi előírásokat?

Látható, hogy a gyógyszerek megválasztása, a mellékhatások csökkentése nem egyszerű feladat, ezért nyomatékosan fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy gyógyszert csak orvosi ellenőrzés mellett szabad szedni. Amennyiben az orvos úgy látja, hogy a kezdeti gyógyszer nem elég hatásos, akkor emelheti a gyógyszer adagot, illetve a kezelést többféle gyógyszer kombinációjával folytathatja. Mivel a gyógyszerekkel a szervezet saját szabályozásába avatkozunk be, a kezelés kialakítása mind az orvos, mind a beteg részéről odafigyelést és türelmet igényel.

Hogyan szedjük a gyógyszereket?

  • Alakítson ki az orvossal bizalmi kapcsolatot, értse meg a kezelés lényegét és vegyen aktívan részt a kezelésben.
  • A gyógyszereket előírás szerint, rendszeresen szedje.
  • Ne próbálkozzon a "szomszéd" gyógyszerével! Soha ne módosítsa önkényesen gyógyszerelését.
  • Legyen türelmes. Ne feledje, a gyógyszerek többsége napok, vagy hetek múlva fejtik ki hatásukat.
  • Beszélje meg orvosával, ha bármilyen vérnyomásra ható készítménnyel próbálkozik (pl. gyógytea, gyógynövénykivonatok, fokhagymakapszula, illóolaj). Esetleg csökkenthető az addig szedett gyógyszerek mennyisége.
  • A gyógyszereket étkezés után kell bevenni, mert az éhgyomorra bevett gyógyszer a hirtelen felszívódás miatt túl gyorsan hat és túl erős vérnyomáscsökkenést eredményezhet.
  • Az elfelejtett gyógyszeradagot ajánlatos minél hamarabb bevenni, hogy biztosítsuk a folyamatosan szedett napi összmennyiséget.
  • A vérnyomás-beállítás kezdeti szakaszában különböző mellékhatások jelentkezhetnek. A leggyakoribb kezdeti, múló jellegű mellékhatás a szédülés, a bizonytalanság érzés. A mellékhatások miatt a kezelést ne hagyjuk abba, de értesítsük kezelőorvosunkat.
  • A vérnyomás beállítás első két hetében az esetleges szédülés miatt kerüljük a veszélyes helyzeteket, ne vezessünk gépkocsit. Fekvő, ülő vagy guggoló helyzetből ne álljunk fel hirtelen, mert megszédülhetünk.

Mit tegyen a frissen felfedezett hipertóniás?

A legfontosabb feladat: el kell fogadnunk, hogy a tartósan magas vérnyomás súlyos betegség és meg kell tanulnunk ezzel együtt élni. Barátkozzon meg a gondolattal, hogy hosszú időn át, - esetleg egy egész életen át - szednie kell a gyógyszereket. Van jó hír is: az ellenőrzött, megfelelően beállított vérnyomás mellett tünet- és panaszmentesen élhet.

Vegye komolyan a betegségét, a kivizsgálást kővetően szedje a felírt gyógyszereket. Ellenőriztesse rendszeresen a vérnyomását, akkor is, ha nincsen semmilyen panasza. A magas vérnyomás-betegség hosszú ideig nem jár kellemetlen tünettel, de eközben is roncsolja az ereket, a szerveket.

Legjobb, ha a beteg saját maga is méri a vérnyomását. Az értékeket vezesse be a Naplóba és mutassa meg a kezelőorvosnak.

A gyógyszerszedés szükséges, de nem elegendő az érrendszer karbantartásához. Ha a magas vérnyomást az életformánk okozta, akkor változtatnunk kell szokásainkon. Ez a legfontosabb tanács, mert egészségesebb életmóddal nem csak a hipertónia szövődményei, hanem egyéb betegségek is megelőzhetőek. Szerencsére gyakran előfordul, hogy egy frissen felfedezett betegség hatására az ember lemond káros szokásairól és így néhány év múlva "egészségesebb" lesz, mint valaha.

Milyen gyakran kell vérnyomást méretni a hipertóniás betegnek?

Amennyiben a beteg panaszmentes, hetente két alkalommal elég ellenőriznie a vérnyomás-értékeit. Panasz esetén többször, szokatlan rosszullétkor pedig minden esetben meg kell mérnie vérnyomását. Érdemes tehát vérnyomásmérő készüléket vásárolnia minden hipertóniás betegnek. Az egyszerűbb készülékek ára nem haladja meg a két-három hónapos gyógyszerigény költségét. Rendszeres méréssel, életformaváltással pedig csökkenteni lehet a gyógyszerigényt: a vérnyomásmérő-készülék tehát jó befektetés, vagy hasznos karácsonyi ajándék is lehet.

Lehetőség van ma már 24 órás vérnyomáskövetésre /tartós vérnyomásmonitorizálás/ , amelynek nagy a jelentősége, mert a vérnyomás nagy napszaki ingadozást mutat. Segitségével lemérhetjük, mikor kezd hatni a gyógyszer, ill. az esetlegesen fellépő rosszulléthez társul e vérnyomáskiugrás. Ilyenkor a beteg megkapja a készüléket, majd hazamegy, végzi napi megszokott tevékenységét, közben a gép dolgozik, eltárolja az adatokat, majd 24 ó multán az orvos leolvassa a mért értékeket, és ennek megfelelően változtatja meg a gyógyszerelést.

Hogyan mérjük otthon a vérnyomásunkat?

Automatikus vérnyomásmérővel. Ezek a készülékek megbízhatóan működnek, ha betartjuk a használati és kezelési tanácsokat. Fontos, hogy a kart elszorító mandzsetta kényelmesen körbeérje karunkat. Nagyon kövér, vagy nagyon izmos embernek nagyobb mandzsettára van szüksége. Az ereket csak a mandzsetta szoríthatja: a felgyűrt ruha ujja kicsit se gátolhatja a vérkeringést.

A mandzsettát úgy kell felhelyezni, hogy felfújás előtt beleférjen egy ujjunk. Nem mindegy az sem, hogy hova helyezzük a beépített mikrofont. Ennek a könyökhajlat közepétől kissé beljebb, a test felé kell lennie. Itt van a felkar fő ütőere, aminek lüktetését a készülék érzékeli.

Fontos a kar helyzete, a mandzsetta magassága a szívhez képest. Arra törekedjünk, hogy a mandzsetta a szív magasságában legyen. Legegyszerűbb, ha ülő helyzetben az asztalra tesszük karunkat, vagy pedig a törzs mellett kinyújtott karon mérjük a vérnyomást.

Hibaforrás a beteg drukkja. A vérnyomásméréshez nyugodt körülményeket kell biztosítani.

A vérnyomást időnként mindkét karon meg kell mérni. Ha l5-20 Hg mm-nél nagyobb különbséget észlelünk, szóljunk a kezelőorvosnak.

A műszer meghibásodhat: a lyukas pumpa, az egyenetlenül nyíló szelep, a mandzsetta kilyukadása, vagy a tépőzár elöregedése bizonytalanná teszi a mérést.

Az elektromos kijelzésű vérnyomásmérőket időnként hitelesíteni kell, ne feledkezzünk meg az időszakos elemcseréről sem. Az elem egyébként hosszú ideig tart, kivéve az olyan készülékeket, amelyekben a mandzsettát az elemmel működtetett kis motor fújja fel. Ez ugyan kényelmesebb, mint kézzel pumpálni, vásárláskor azonban gondoljuk meg, mennyi elemet ér a kényelmünk...

Mikor és milyen körülmények között mérjük a vérnyomást?

A vérnyomást nyugodt állapotban, ülve kell mérni. Megerőltető munka, kávézás után érdemes várni egy fél órát a méréssel. A mérést naponta azonos időben, például délelőtt végezze.

Gyógyszerváltoztatás esetén, vagy más, társuló betegség felléptekor ennél gyakoribb mérésre van szükség, amíg gyógyszeradagját, vérnyomásértékét beállítják az optimális szintre. Ha otthonában nagyon magas vérnyomásértéket mér, akkor feküdjön le és pár perc elteltével mérje meg újra. Újabb magas érték esetén vegyen be egy tablettát, amit az orvos ilyen esetekre ajánlott.

Melyek a magas vérnyomás kockázati tényezői?

A kockázati tényezők, vagy másképpen "rizikó-faktorok" azok a körülmények, amelyek megléte bizonyítottan megnövelik egy adott betegség kialakulásának valószínűségét. Ezeket ma már egészen pontosan ismerjük:

  • öröklött hajlam
  • túlzott sófogyasztás
  • magas vérzsírszint
  • alacsony fizikai aktivitás
  • elhízás
  • italozás
  • stressz
  • dohányzás

Fontos, hogy amennyire csak lehetséges, kiküszöböljük életünkből a kockázati tényezőket. A hipertónia egyik lehetséges okozóján, a családi háttéren, a "génjeinken" ugyan nem tudunk változtatni, de megfelelő életformával az öröklött hajlam tényleges megnyilvánulását is mérsékelni lehet. Az összes többi veszélyforrást viszont teljesen kiiktathatjuk életünkből. A kockázati tényezők közül a dohányzás a leggyilkosabb.

Minden ami jó, egészségtelen?

Egy régi vicc szerint minden ami jó az életben az vagy káros, vagy erkölcstelen. Ez viccnek jó, de szerencsére nem igaz. Érdemes elgondolkodni azon, hogy valójában mennyi öröm van az elhízásban vagy a dohányzásban. Kellemes érzés a fölös kilókat cipelni? A dohányosok boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak vagy talán egészségesebbek mint a nem dohányosok? Szebb a bőrük, kellemesebb a leheletük? Az agyonsózott étel jobb ízű, mint a kellemesen fűszerezett? Nagyobb öröm fotelből nézni órákon át az unalmas TV műsort, mint sétálni az erdőben a gyerekekkel vagy unokákkal? Az, aki nyugtalanná válik, ha véletlenül nem jut hozzá az esti 3-4 üveg söréhez, vagy a 2-3 "feles"-hez boldogabb, mint az aki egy teával zárja a napot?

Káros szokásaink valójában nem jelentenek pótolhatatlan örömforrást. Más kérdés, hogy az életforma megváltoztatása kezdetben jár némi szenvedéssel. Az, aki már egyszer öt napra "leszokott" a dohányzásról, vagy már átesett két fogyókúrán, úgy éli meg, hogy létezni sem lehet füst vagy édesség nélkül. Ne vetítsük ki azonban a rossz szokások felhagyásával járó néhány hetes szenvedést a későbbi évekre. Kérdezzük meg azok véleményét, akiknek sikerült véglegesen megszabadulniuk a dohányzástól vagy a súlyfölöslegtől. Akik ezen túlestek már, tudják, hogy az egészségesebb életforma nem csak az egészség miatt fontos, hanem egyszerűen önmagában is kellemes.

Magas vérnyomással nincs sok választásunk, mindenképpen meg kell szabadulnunk káros szokásainktól. Van, aki erre csak legyint, nem olyan fontos hogy 10-15 évvel előbb vagy később halunk meg. Valójában itt nem pusztán az évek számáról van szó, hanem az élet minőségéről. A kezeletlen magas vérnyomás az évtizedek alatt olyan aknamunkát végez, ami nem csak évektől, de szerencsétlen esetben a látástól vagy a szellemi képességektől fosztja meg az embert.

Hogyan változtassunk életformánkon?

Vérmérséklet dolga. Van aki csak "egyszer s mindenkorra", azonnal és végérvényesen tud változtatni, van aki fokozatosan, előzetes terv szerint halad előre. Ez mindegy, csak a végeredmény számít.

Mivel az utóbbi évtizedekben világszerte milliók változtatták meg sikeresen életformájukat, elegendő tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy jó gyakorlati tanácsokat lehessen adni ehhez a folyamathoz. Amit ajánlunk tehát, azok kipróbált és követhető módszerek:

  • gondoljuk át őszintén életformánkat
  • kezdjük ott a változtatásokat, ahol a leggyorsabban érhetünk el sikert
  • legyünk következetesek, ugyanakkor
  • ne adjuk fel a küzdelmet egy-két átmeneti visszaesés után
  • örüljünk őszintén sikereinknek, és ami a legfontosabb,
  • használjuk ki az új lehetőségeket.
  • Min kell változtatnunk?

A kockázati tényezőket kell kiiktatnunk életünkből. Az ízlések és szokások nagyon eltérőek, ezért egyedül nehéz megítélni, hogy testsúlyunk vagy alkohol fogyasztási szokásaink az egészséges határon belül van, vagy már veszélyezteti érrendszerünket. A helyzet felméréséhez és megváltoztatásához ezért a széleskörű nemzetközi vizsgálatok alapján adunk útmutatót.

Mennyi sóra van szükségünk?

Nagyon kevésre: normális körülmények között elegendő lenne napi 0,5 - l g sóbevitel. Ennek azonban legalább tízszeresét fogyasztjuk, ha nem figyelünk oda.

A túlzott sófogyasztás senki számára sem egészséges, de magas vérnyomás esetén kifejezetten káros. A só egyik alkotója, a nátrium ion mágnesként vonzza magához a vizet. Ez az oka annak, hogy sós ételek fogyasztása után megszomjazunk. A vérben lévő nátrium ion körüli vízburok jelentősen emeli a vér térfogatát, a több folyadék pedig nagyobb nyomással jár együtt. A sóbevitel korlátozásával csökken a vér térfogata is. Van példa arra, hogy a kialakulófélben lévő hipertónia pusztán a sófogyasztás csökkentésével rendezhető. Súlyos hipertónia esetében a sótlan étrend önmagában nem oldja meg a gondot, de mindenképpen megkönnyíti a kezelést, csökkenthető a gyógyszer adag és ezzel mérsékelhetők a mellékhatások.              

Hogyan csökkentsük a sófogyasztást?

Többnyire nincsen szükség drasztikus étrendi változtatásra. Fokozatosan állítsuk át az ételek fűszerezését a természetesebb és egészségesebb ízek felé:

  1. Kerüljük a fokozottan sózott élelmiszereket. Tömény só (no meg liszt és olaj) a legtöbb rágcsálni való csipsz, sós rudacska és társaik. Ezekről nem csak a só miatt érdemes lemondani, hanem azért is, mert hizlalnak és semmiféle értékes tápanyagot nem tartalmaznak.
  2. Kerüljük a sóval tartósított élelmiszereket is. Többnyire nagy mennyiségű sót tartalmaznak a füstölt élelmiszerek, a leveskockák, levesporok, a konzervek és sok sajtféleség. Ezekből mértékkel együnk.
  3. Kerüljük az olyan ételeket, amelyek sírnak a só után. Ezek többnyire íztelen, zsíros-olajos, erősen hízlaló ételek. Ha tehát megszoktuk például, hogy a sült krumplit csak sóba mártva tudjuk megenni, akkor együnk ebből ritkábban.
  4. Használjunk csökkentett nátrium tartalmú sót. A tengeri só, a növényi sókészítmények többségében a tömény ásványi sóhoz képest kevesebb a nátrium. Olvassuk el, mi van a dobozra írva.
  5. Fűszerezzük változatosan ételeinket. A "paprika-só" uralma étrendünkben nem a magyar, hanem az igénytelen konyha sajátossága. Nagyanyáink nem vették el az étel ízét sóval és paprikával, több tucatféle fűszernövényt termesztettek és használtak. Ma, az óriási fűszerválaszték mellett erre még több lehetőségünk van.
  6. Főzés közben ne használjunk sót. Sózzuk inkább a kész ételt, mert így kevesebb sóra van szükség ugyanolyan íz eléréséhez. Az utólagos sózás azért is előnyös, mert így mindenki saját igénye szerint ízesítheti az ételt, és a diétás számára a családban nem kell külön főzni.
  7. Fontos tanács: ne szenvedjünk a sótlan diétától! Ne vigyük túlzásba a diétát, kezdetnek elegendő, ha lemondunk a sós rágcsálni valókról, és még udvariasságból sem esszük meg az agyonsózott ételeket. Önsajnálat helyett tanuljuk meg újra élvezni az ételek természetes ízét.

Ne tántorítson el senkit, ha időnként bűnbe esik, és befal egy egész zacskó sós mogyorót. Ez persze nem használ, de a löketszerű túlzott sóbevitel igazából kevesebbet árt, mint ha minden nap több sót fogyasztanánk a megengedettnél.

     

Mi a koleszterin és miért ártalmas?

A koleszterin természetes kémiai anyaga szervezetünknek. Az agy velőálománya kb. 10% koleszterint tartalmaz, egy kevés koleszterinre szükség van az új sejtek képzéséhez és néhány hormon előállításához. Koleszterin van az epe váladékban, tiszta koleszterin az epekő...

Magas vérnyomás ellen? Mi az a regeneráció?

Mi az a regeneráció? Ez egy ajándék>>http://megeri.8x.hu/

Úgy tűnik, mintha beteg lenne az általunk ismert "nyugati" egészségügy. Fejlettebb piacgazdaságokban az elmúlt 50 alatt emelkedett ugyan a népesség átlag életkora, ám az is látható, hogy egyre több a beteg-betegeskedő ember. Tovább élünk, mint 50-100 évvel ezelőtt - de egy gyakoribbak a krónikus, degeneratív betegségek, amelyek leküzdésére egyre kifinomultabb terápiákat alkalmazunk, s egyre drágább gyógyszereket szedünk.

S miközben egy-egy járvány vagy vírus veszélyei miatt aggódunk, elfeledkezünk róla, hogy e nyavalyák pusztításainál nagyságrendekkel több ember hal bele kórházi kezelésekbe, az egészségügyi személyzet tévedéseibe, műhibáiba, a gyógyszer túl- vagy félreadagolásokba, a mellékhatásokba (a Népszabadság jelentése szerint évente mintegy 200 ezer (!) ember kerül kórházba a túlzott vagy nem szakszerű gyógyszerfogyasztás miatt csak Magyarországon; a gyógyszerszedésnek évente kimutathatóan 3-7 ezer ember esik áldozatául).

Nem beszélve korunk „nyugati” egészségügyi rendszerének horribilis s egyre emelkedő költségeiről: az egészségügy finanszírozása a csőd szélére sodorta számos ország államháztartását. S bár minden fejlett nyugati ország gazdasága, gazdasági és politikai szerkezete és egészségügy rendszere eltér egymástól, az egészségügyre költött pénzek mindenütt drámaian emelkednek.

A nyugati egészségügy válságának oka leginkább az, ami hiányzik belőle. Hiányzik belőle az a gyengéd, az embert és az emberi szervezetet egységes egész rendszernek tekintő gyógyítási szemlélet, amely ellensúlyozná a nyugati gyógyászat drasztikus módszereit.

A kínaiak – s ebben nincsenek egyedül az ősi kultúrák között – ezt a szemléletet követték hosszú időn keresztül. Megközelítésüknek, némiképpen leegyszerűsítve, a regeneráció nevet adták – ami a „forráshoz való visszatérést” is jelenti. S bár sok régi kultúrában fellelhetjük az ősi, az eredeti tiszteletét, a kínaiak ezen a téren ma is élen járnak. A kínaiak és a nyugati társadalmak egészség-filozófiája közötti különbséget akkor érthetjük meg, ha visszamegyünk az időben néhány évszázadot. Az egészség megteremtéséhez sok út vezet. A kínaiak is ráléptek egy útra, a nyugati ember is rálépett egy útra - de a két út gyökeresen eltér egymástól.

Ideje újraegyesíteni ezt a két utat!


Egy ősrégi vita

Gondolatban forgassuk vissza az idő kerekét kb. 2.500 évvel, az ősi görögök koráig. Hippokrátész azzal a gondolattal állt elő, hogy az emberi szervezet rendelkezik saját gyógyító erejével, amelyet ő physis -nek nevezett el. Az ő elképzelése szerint az orvos feladata e belső gyógyító erő életben tartása, megőrzése volt.

Hippokratész egyik kortársa, Demokratész viszont ellentétes véleményen volt. Ő azt a nézetét hirdette, hogy az emberi szervezet nem más, mint apró részecskék bonyolult halmaza (ezeket a részecskéket ő „atom”-oknak nevezte el). S mivel egy apró részecskének – s ne feledjük: szerinte az ember mindössze apró részecskékből összegyúrt lény – nem lehet „gyógyító ereje”, így az emberi szervezetnek sem lehet saját gyógyító ereje.

A két ellentétes filozófiai irányzat a „vitalizmus” és az „atomizmus” néven vált ismertté, s a kettejük közötti ideológiai harc azóta is tart.

Modern korunk irányadó nyugati gyógyászata is ebből a vitából fejlődött ki azt követően, hogy az első orvosok „atomistáknak” kiáltották ki magukat. Egyikőjük, egy bizonyos Dr Benjamin Rush (aki az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója volt 1776-ban), így foglalta össze a „modern” gyógyászatról alkotott nézetét:

„Noha az orvosok elméletileg a természet szolgái, a gyakorlatban azonban ők a természet urai… Ahelyett, hogy arra várnánk, hogy a természet hosszadalmas folyamat során eltávolítsa az emberi szervezetből a feltételezhetően kóros anyagot, a gyógyítás ügyét művi úton ki kell venni a természet kezéből.”

S azóta is ez a nyugati gyógyászat célja. A különböző gyógymódok hivatottak helyettesíteni a szervezet természetes gyógyító erőinek működését. A rákot nem a szervezet küzdi le, hanem a kemoterápia. A baktériumokat nem a szervezet pusztítja el, hanem az antibiotikumok. A szervezet kémiai háztartásának egyensúlyát vegyszerek (pl. inzulin, kortizon, stb.) szabályozzák, s nem maga a szervezet. Ha jól megnézzük a legkülönfélébb orvosi terápiákat, azt tapasztalhatjuk, hogy mindegyikben van egy közös vonás: az orvos a természetnek parancsoló úr, akinek megbízatása az, hogy a természettől átvegye a gyógyítás szerepét.

Bonyolult helyzet – a szervezet ellenáll

Ebből az alapállásból fakad, hogy számos betegségnek és halálnak az oka maga a kezelés. Az orvos a maga tudatos elméjével olyan felelősséget vállal magára, amelyet eredendően a génjeink hordoznak. S minél több ismeretet szereznek az orvosok, annál komplexebb, összetettebb módon igyekeznek magukra vállalni ezt a felelősséget.

De még a legragyogóbb, leginkább felkészült orvosi elme sem képes olyan rafináltan, érzékenyen cselekedni és gondolkozni, mint a gének. Ha a szervezetnek egy vegyületre van szüksége, akkor a hiányzó molekulát a gének megadják neki akkor s úgy, amikor és ahogyan az szükséges. Az orvos ezzel szemben – miután átvette a szervezettől ezt a felelősséget – szervezetünk igényeit pontatlan mérésekkel (pl. vér- és vizelet-vizsgálatokkal, stb.) igyekszik meghatározni, majd naponta többször adagolt vegyszerek nagy dózisaival igyekszik helyreállítani a belső egyensúlyt. Nyilván óriási a tévedések lehetősége.

Ám van még egy ennél is súlyosabb probléma. A nyugati gyógyászat feltételezi a szervezetről, hogy passzívan és hálásan fogadja ezt a vegyszeres beavatkozást. De nem ez történik, hanem pont az ellenkezője! A szervezet megpróbál ellenállni ennek a mesterséges külső beavatkozásnak, s ez az ellenállás, idővel, ellenkezőjére fordítja az adagolt gyógyszerek hatását. Például a légutak megtisztítását célzó szerek tartós használat esetén újbóli akut elzáródásokat okoznak. Az antibiotikumok idővel éppen a baktériumokat erősítik, miközben elnyomják a szervezet immunrendszerét. A kemoterápia a ráksejtek ellenállását váltja ki, s ezzel a ráksejtek megerősödéséhez vezet. Az inzulin-bevitel ellustítja a hasnyálmirigyet, amely válaszképpen egyre kevesebb inzulint termel spontán módon – a rendszeres inzulin-bevitel egyébként az egészséges emberből is cukorbeteget csinál. A testsúly-csökkenés és a vérnyomás egyidejű vizsgálataiból kiderül, hogy a fogyás csökkenti a vérnyomást, kivéve azoknál a pácienseknél, akik vérnyomás-csökkentő gyógyszereket szedtek. Az ő szervezetük, mivel ellenáll a gyógyszereknek, a vérnyomásukat a testsúly-normalizálódás után is magasabb szinten tartja.

Az orvosok közben próbálják elnyomni a szervezet természetes ellenállását. De az ellenállás mértéke egyenesen arányos a páciens egészségi állapotával. Így a szervezet gyógyszerekkel szembeni ellenállásának letörésére az orvosoknak le kell törniük magát a szervezetet. Mivel elutasítják a szervezet saját gyógyító erejéről szóló elméletet – amely elmélet annakidején olyannyira egyszerű és tudományosan megalapozott volt - , arra kényszerülnek, hogy magával a szervezettel vegyék fel a harcot.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a szervezet folyamatainak gyógyszeres befolyásolása eleve helytelen. Nem! Nem helytelen. De eredményei korlátozottak. Akut és traumás helyzetekben, amikor magát az életet fenyegeti a veszély, a gyógyszerek stabilizálhatják szervezetünk állapotát, és segíthetnek a halál elkerülésében. De a gyógyszerek nem képesek hosszan tartó krónikus betegségek megszüntetésére, mint ahogyan arra sem, hogy egészséges állapotot hozzanak létre a szervezetben. Sőt – ha bármilyen esetben túladagoljuk őket, éppen hogy betegséget és halált teremtünk velük.

Úgyhogy a valóban akut, traumát követő helyzetekben körültekintéssel adagolhatjuk ugyan a gyógyszereket, de amikor krónikus betegségekről beszélünk, vagy egész egyszerűen csak egészségesebbek akarunk lenni, egészen más módszereket kell alkalmaznunk. Arra a bizonyos másféle, a nyugati gyógyászatot kiegészítő, avagy a szervezetet kiegyensúlyozó szemléletre van szükség, amelyre korábban utaltam a kínaiakkal kapcsolatban. Ez a szemlélet pedig a regeneráció filozófiája.

Összpontosítsunk az egészség alapelveire

A regeneráció alapvetően abban különbözik a gyógyítástól, hogy semmi köze sincs a betegségekhez. A betegséget a nyugati orvoslás úgy igyekszik kezelni, hogy először nevet ad neki, majd keres egy specifikus gyógymódot. Ezt nevezzük a gyógyászatban a Speciális Etiológia Elméletének: minden betegség mint különálló egység létezik, a maga sajátos okával és egyedi gyógymódjával. Mindkettő (mármint az ok és a gyógymód) egyaránt a szervezeten kívül található.

A regeneráció elve ezzel szemben azt tanítja, hogy nincsenek specifikus betegségek, csak a szervezet belső gyengeségei léteznek, amelyek általában helyreállíthatók. Ezek a belső gyengeségek bizonyos tünet-minták kialakulásához vezetnek. E tünet-minták felhasználásával azonosíthatók a szervezet gyengeségei, s a megfelelő elvek érvényesítésével e gyengeségeket ismét erősséggé lehet fordítani, így olyan feltételeket teremtünk, amelyek közepette elmúlnak a tünetek, s helyreáll a szervezet életereje, újból beáll az egészséges egyensúly.

Vegyünk egy példát! A szervezet immunrendszerének meggyöngülését jelezheti a következő négy dolog: allergiák; fertőzések; auto-immun betegségek; rák. A nyugati orvoslás megítélése szerint mind a négy tünetegyüttes s annak összes variációja egy-egy külön betegség. Orvosilag roppant fontos például, hogy hongkongi influenzában vagy sertésinfluenzában szenved-e a beteg. A feladat mindkét influenza-típus esetben az, hogy 1) pontosan megértsük azt a biokémiai rendellenességet avagy veszedelmes kórokozót, amely szerepet játszik ebben a betegségben, s azután 2) megtaláljunk a biokémiai manipuláció vagy beavatkozás megfelelő módját, amely visszafordítja ezt a rendellenes folyamatot, s elpusztítja a kórokozót. Ily módon minden egyes betegség-fajta roppant összetett elemzési és terápiás feladatokat állít a kutatók elé.

A regeneráció szempontjából ez a kihívás sokkal egyszerűbb. Meg kell találnunk, és követnünk kell az egészséges élet alapelveit, s ezzel segíthetünk az immunrendszerünk természetes egyensúlyának helyreállításában. S valószínűleg ugyanez az alapelv érvényes az összes betegség-kategória esetében is. A feladat itt az, hogy megértsük ezeket a regeneráló elveket.


A gyógyító képesség erősítése

A szervezet gyógyító képességének erősítéséről sokat tanulhatunk a kínaiaktól. Hippokrátészhez hasonlóan az ősi kínaiak is hittek a szervezet saját belső gyógyító erejének létezésében. Míg ezt Hippokrátész physis -nek, addig a kínaiak csí -nek nevezték. Gyógyításaik célja az volt, hogy felszabadítsák, s megerősítsék ezt a természetes csí-t oly módon, hogy helyreállítják a szervezet sokféle ellentétes erői között fennálló egyensúlyt. A csí erősítésével regenerálják a szervezetet, ezzel az irányítást visszajuttatják a szervezet egészségének forrásához, ami maga a szervezet.

Az évszázadok során a kínaiak mindig ezt az alapelvet tartották szem előtt. Miközben mi, nyugatiak, az ősi görögöktől átvett atomizmus tudományosan tiszteletre méltó filozófiáját követtük egészen annak korunk technikailag kifinomult kiteljesedéséig, addig a kínaiak türelmesen és következetesen alkalmazták a csí megerősítésének elveit. A kínaiak gyógyító elveit mára számtalan nyugati tudományos kutatócsoport vizsgálta és alkalmazza. Egy alkalommal a University of Texas tudósai vizsgálták két kínai növény rákellenes hatását. Jelentésüket a Cancer (Rák) című folyóiratban tették közzé, s ezt mondták:

„E jelentés azt tárgyalja, hogy a két vizsgált növény figyelemre méltó mértékben javította az immunrendszer T-sejtjeinek a működését. Az egyik növény tíz vizsgált páciensből kilencnek az esetében újból beindította a T-sejtek funkcióját. A másik növényből készült kivonat hasonló módon javította a vizsgált 13 beteg közül kilencnek az immunrendszerét. Az immunrendszer helyreállítása egyértelmű, a vizsgált betegek immun funkciója megegyezik a normál egészséges vizsgálati alanyok immun funkciójával, sőt felül is múlja azokét. A növényekkel (Kínában) végzett előzetes klinikai kísérletek tanúsága szerint e növények hasonló immunválaszt okozhatnak rákos betegeknél is.”

A jelentés egyébként téved, amikor ezeket a növényeket „gyógyhatású növényeknek” nevezi, hiszen itt nem gyógyító hatású, hanem egészen más elvek szerint működő növényekről van szó. Ezeket a kínaiak „szervrendszer-specifikus élelmiszer növényeknek” hívják, s e növények segítségével a gyakorlatba is át lehet ültetni a regeneráció filozófiáját.

Szervrendszer-specifikus élelmiszer növények

Az elmúlt évezredek során a növényeket Kínában három kategóriába sorolták:

Először is, a különböző növényeket hosszú távon tapasztalható hatásaik alapján különböztették meg.

1) A mérgező növények specifikus, rövid távon észlelt hatással vannak a szervezetre, de alkalmazásuknál nincs sok tere a tévedésnek, hiszen szakszerűtlen felhasználásuk legalábbis a beteg állapotának gyors és erőteljes romlását okozza.

2) A gyógyító hatású növények ugyancsak viszonylag rövid távon idéznek elő specifikus változásokat a beteg állapotában. Használatukkor tágabb tere van a tévedéseknek, de huzamos időn keresztül való alkalmazásuk ellenkezőjére fordítja a kezdetben tapasztalt jótékony hatásokat. (A kínaiak gyógyító célú, illetve mérgező növényei játsszák azt a szerepet, amelyet a mi nyugati gyógyászatunkban a gyógyszerek töltenek be.)

3) Az élelmi célú növények széleskörű általános javulást idéznek elő a páciens állapotában, használatukkor gyakorlatilag kizárhatóak a tévedések (ami azt jelenti, hogy ezek a növények szinte bármilyen mennyiségben fogyaszthatók), s az ember élete végéig fogyaszthatja őket anélkül, hogy káros hatással lennének a szervezetre.

Az ősi kínaiak az élelmi célú növényeket „királyi növények”-nek nevezték, olyannyira nagy volt e növények értéke. A gyógyító célra használt, illetve a mérgező hatású növényeket „szolgai” vagy „miniszteri” növénynek hívták, mert egyetlen hasznuk az volt, hogy akut betegségek vagy traumás sérülések esetén kiegészítő szerepet töltsenek be a királyi növények fogyasztása mellett.

Másodszor, a kínaiak aszerint is megkülönböztették a növényeiket, hogy mely szervrendszereket táplálták. Voltak növényeik, amelyek az emésztési rendszert táplálták, mások az immunrendszert, megint mások az emésztést, s így tovább. (Megjegyzés: a University of Texas kutatói olyan élelmi célú növényeket vizsgáltak, amelyek az immunrendszert erősítik és táplálják.)

Harmadszor, a kínaiak rájöttek, hogy nagyban megnövelhetik e növények jótékony hatásait, ha meghatározott arányban összekeverik őket. Így bizonyos növényekből meghatározott célokra növényi keverékeket, formulákat alakítottak ki. E formulák használatával az egyes növények jótékony hatásait jelentősen sikerült megnövelniük, s csökkenteni tudták az esetleges mellékhatásokat is. E keverékek a testünkbe jutva könnyen, gyorsan felszívódnak az egyes szervrendszerekben, erősítve és táplálva azokat.

Tanuljunk a kínaiaktól!

Amikor a regenerációról beszélünk, be kell ismernünk, hogy a Nyugat ma is szinte még a sötét Középkorban vergődik. Mivel tagadtuk a szervezet saját belső gyógyító erejének – a physisnek vagy a csí-nek – a létezését, azzal sem foglalkoztunk, hogyan tudnánk fokozni ezt a gyógyító erőt. Ehelyett azzal voltunk elfoglalva, hogyan s mivel helyettesítsük ezt a belső gyógyító erőt, illetve, amikor beleütköztünk a szervezet ellenállásába, hogyan győzzük azt le. Láthatjuk környezetünkben ennek a szemléletnek a következményeit – a szervezet belső gyógyító erejének tagadásával, kizárólag a nyugati mintájú kezelések alkalmazásával millió és millió ember szenvedését és halálát idéztük elő.

Tételezzük fel, hogy képesek lennénk javítani ezen az állapoton azáltal, hogy egyensúlyba hozzuk a nyugati gyógyászat és a regeneráció elveit és gyógymódjait. De hogyan szabaduljunk meg saját tudatlanságunktól a természetes gyógymódok terén? Megtehetjük, hogy szívós kísérletezgetéssel megszerezzük saját tapasztalatainkat – de ez évszázadokig eltartana. Ám megtehetjük azt is, hogy odafordulunk azokhoz, akiknek már megvan a kellő tapasztalatuk. Nincs még egy olyan kultúra, amely alkalmasabb lenne a nyugati embert visszavezetni a regeneráció elveihez, mint a kínai.

A kínai élelmi növényi formulák mai korunkban tömény, koncentrált formában elérhetők. Ismerkedjünk meg ezekkel a különböző formulákkal, hogy – kinek-kinek egyéni egészségi állapota és igényei szerint – módunk legyen kipróbálni őket. A különböző kínai növényi formulák tanulmányozásakor érdemes eltávolodni a betegség-központú gondolkodástól (amely szerint egy kívülről jövő szer gyógyít meg egy bizonyos betegséget), s hozzászokni a regeneráció elvéhez (amely a szervezet felerősítését célozza, s amelyben a tünetek csak addig érdekesek, ameddig elvezetnek bennünket belső gyengeségeink gyökereinek felismeréséhez). A kínai növényi formulák semmit sem gyógyítanak meg. Csak a szervezet képes meggyógyítani önmagát, természetes, spontán módon. Célunk az lehet, hogy szervezetünket tápegész, szervrendszer-specifikus növényi formulákkal tápláljuk.

Ez egy ajándék, amit az ősi Kínától kaptunk>>http://megeri.8x.hu/

Dr Dean Black, PhD, tanulmányának felhasználásával

Normál vérnyomással! Hogyan? keringés rendszert tápláló formula segítségével

Szeretném veletek tudatni, hogy igen is van megoldás a magas vérnyomásra!

 

 

MAGAS VÉRNYOMÁS:

 

Apámnak volt sok-sok éven keresztül magas a vérnyomása. Szedte a gyógyszereket, de ugye a gyógyszerek tünetet kezelnek, ha nem szedi felemelkedik a vérnyomása.

 

Megismertük 2 éve a megoldást és van olyan is, ami a keringés rendszert teszi rendbe (normalizálja a vérnyomást), hát rendbe is tette nagyon hamar:)

 

Elkezdte fogyasztani, de még a gyógyszerek mellett. 1.5hét múlva elkezdte csökkenteni a gyógyszerek szedését. kb 3 hónap elteltével letehettük a gyógyszereket, eddig úgy néz ki örökre, mert már az óta nem volt különösebb probléma:)

Röviden:

 

2 éve megismerkedtünk a Sunrider keleti egészségkultúrára alapuló (regenerációs filozófia erről videó kicsit leljebb) teljes értékű növényi élelmiszereivel, csatlakoztunk is az interneten amint tapasztaltuk a hatásukat, plussz hogy 40%-kal olcsóbban hozzájussunk pár hónap múlva ami ma már természetesen meg van.

 

Miben különböznek a Sunrider termékei a többi gyógynövény alapú étrend-kiegészítőtől?

 

Először is abban, hogy a Sunrider alap termékei mind a több ezer éves ősi kínai orvoslás jól bevált receptjein alapuló gyógynövény-formulák. Másodszor pedig, ezek a termékek nem egyszerűen étrendkiegészítők, hanem teljes értékű növényi élelmiszerek. Ez azt jelenti, hogy a gyártás során a gyógynövényekből kiveszik a vizet és a rostot, de meghagyják a növény egészét, az „energiarendszerét”, enzimrendszerét. A gyártás során nagy mennyiségű nyers gyógynövényekből lesz kis mennyiségű koncentrált termék. Aki ezeket fogyasztja, több tucat gondosan kiválasztott és összeállított gyógynövényt juttat szervezetébe a maga természetes állapotában.

 

Magas vérnyomásra:

 

Calli 30napra beosztani az 1 dobozt

Lifestream napi 1-2db azaz 1.5-2-3hónap

 

Ha bármiben segíthetek, vegye fel velem a kapcsolatot bátran. Ha kipróbálná, szívesen küldök anélkül, hogy regisztrálnia kellene magát.

Németh Attila (Magyarország)

E-mail: nemethattila153@gmail.com

http://megeri.8x.hu

  A cég oldala ahonnan rendelni is lehet: http://www.sunrider.com/Hng/Home 

Mi az a Lifestream, másképpen keringés rendszert tápláló formula?

Keringés rendszert tápláló formula

Ez a formula kilenc kínai fű és gyógynövény speciális keveréke, amely a keringési rendszer megfelelő működését segíti. Rendszeres fogyasztása az ér- és nyirokérrendszert, a szívet táplálja, s közreműködik a vérben oldott táplálékok, az oxigén, illetve a salakanyagok megfelelő szállításában.

A kínai leírások szerint a keringési rendszert tápláló formulát alkotó növényi keverék szabályozza a vérnyomást, erősíti a kapillárisokat, javítja a szívműködést, és segíthet a ritmuszavarok megelőzésében. A formula tisztítja a vért, segít a szervezetnek a vérzsírok és koleszterin szintjének csökkentésében, s gátolja a vérrögképződést. Tapasztalatok azt is mutatják, hogy a formula javíthatja a látást, s csökkentheti a szemfehérje vörösödését (miután a keringési rendszer állapota közvetlen hatással van a látásra).

Ez a formula élelmi értékű növények keveréke, tehát mint bármilyen táplálékot, rendszeresen fogyaszthatjuk. Egy átlagnövésű ember szervezetének napi 1-2 kapszula segíthet enyhe zavarok megelőzésében. Súlyosabb betegségek leküzdésére a szervezetünknek nagyobb az esélye, ha ilyen esetekben növeljük a napi fogyasztást

AZ ÖT ELEM FORMULÁI

Az „öt elem” kifejezés arra az ősi kínai világnézetre utal, amely szerint a világegyetem - s benne az ember – öt fő elemből tevődik össze (itt persze szükséges megérteni, hogy a kínaiak leginkább szóképekben, elvont fogalmakban határozzák meg a világot). A kínai gyógyászok úgy vélik, hogy az emberi szervezet öt fő rendszere egy kör mentén ábrázolható, s a rendszerek a körív mentén kölcsönösen erősítik, egymással átellenben pedig fékezik egymást, megteremtve és fenntartva ezzel a szervezet természetes belső egyensúlyát.

A nyugati orvos számára a betegség egyfajta kémiai egyensúly-bomlás – túl kevés az inzulin, túl sok az angiotenzin (=a vérnyomást emelő hormon), stb. A kínaiak számára az egyensúly-vesztés nem betegség, hanem csak jelzés arra vonatkozóan, hogy a fő szervrendszerek közötti egyensúly megingott: egyes funkciók túl erősek, mások túl gyengén működnek. Az öt elem kölcsönös egyensúlyának visszaállításához megtápláljuk a gyengélkedő szervrendszereket, ezzel felhangoljuk őket, akárcsak egy zongorát. Csak akkor áll helyre a tökéletes egészség, amikor az öt rendszer egyensúlyban működik.

A kínai gyógyászok az öt szervrendszert az öt ős-elemmel jelölik, nevezetesen föld, víz, fa, tűz és fém. Mi azt mondanánk, hogy ezek az emésztés, a keringés, az immun-, a hormon-idegrendszer, illetve a légzés.

Mindegyik szervrendszert egy-egy speciális növényi formula hivatott táplálni. Ezek a formulák – csakúgy, mint az alapvető formulák – általában részét képezik a napi étrendnek. Ám előfordul, hogy alkalmasint szükségessé válik egy vagy akár több formulának hosszabb-rövidebb időn át való fokozott fogyasztása annak függvényében, hogy milyen jelzéseket (tüneteket) produkál a szervezet.

 

 Dr. Barta József előadása a regenerációs filozófiáról (funkcionális, helyes és egyensúlyban lévő táplálkozásról) mire jó, mi miért lesz és van. Egyetemi tanszékvezetőként élelmiszer tudománnyal és technológiával foglalkozik.
A KÉP TÁJÉKOZÓDÁSRA VAN A HANGHOZ, VÉGIG EZ AZ 1 MARAD

a további részek itt>>http://megeri.8x.hu oldalon 

 

Gyakran Ismétlődő Kérdések (GYIK)

  1. Mi a Regenerációs program lényege?
    A Regenerációs program vagy Regenerációs filozófia lényege, hogy a szervezetet sejtszinten megtisztítsuk a felhalmozódott méreganyagoktól, majd megtápláljuk a legyengült szervrendszert vagy szervrendszereket. Így visszaáll a szervezet egyensúlyi állapota, és megszűnnek a problémák. Ugyanis szervezetünk intelligens, és ha megkapja a megfelelő táplálékot (koncentrált növényi élelmiszert), képes regenerálni önmagát.
  2. Kinek ajánlott a regenerálódás?
    A regenerálódás mindenkinek ajánlott, hisz’ napjainkban rengeteg méreganyag kerül be a szervezetbe a táplálkozással, vagy akár a belélegzéssel is. Ezért célszerű a szervezet folyamatos tisztítása, hogy ne legyen ideje a méreganyagoknak felhalmozódni.
  3. Betegek is használhatják?
    A regenerációs program termékeit betegek is nyugodtan használhatják, hiszen koncentrált növényi élelmiszerekről van szó, vagyis ahogy normálisan étkezik egy beteg gyógyszerszedés mellett, úgy fogyaszthatja a Regenerációs program táplálékait is, mint egy normál élelmiszert.
  4. Hány éves kortól ajánlott a fogyasztás?
    A termékek fogyasztása kis gyermekkortól (akár 1 évestől) egészen az aggastyán korig ajánlott.
  5. Meddig kell regenerálódni? Egy-két hónap elegendő?
    Van egy kínai mondás, miszerint ahány éve fennáll egy probléma, minimum annyi hónap szükséges a regenerációhoz. De a Regenerációs program termékeit igazából minden nap célszerű fogyasztani, vagyis érdemes márkát váltani, az eddigi italokat és néhány élelmiszert lecserélni ezekre a termékekre.
  6. Miért kell a szervezetet tisztítani, méregteleníteni?
    Mert a mindennapokban számtalan méreganyag halmozódik fel benne a levegőből, az élelmiszerek adalékanyagaiból, gyógyszerekből stb. Ha ezeket a méreganyagokat nem tisztítjuk ki a szervezetből, akkor előbb-utóbb komolyabb betegséget okoznak, mert az immunrendszer és keringési rendszer már nem bír el velük.
  7. Mikor igyuk a Callit?
    A Calli italt a nap folyamán fogyasszuk, inkább többször kevesebbet, mint egyszerre sokat. Este a nappali Calli italból már ne igyunk, mert élénkítő hatása van.
  8. Mennyit igyunk belőle naponta?
    1 liter fogyasztása ajánlott naponta, de fokozatosan érjük el ezt a napi bevitelt.
  9. Hogyan lehetséges, hogy a Calli filteréből sokkal nagyobb mennyiségű ital készíthető, mint egy hagyományos teafilterből?
    A Calli, bár ránézésre úgy néz ki, mint egy közönséges filteres tea, valójában nem az. Amit mi teaként ismerünk, általában szárított növények, elsősorban levelek egyszerű őrleménye. A Calli alapanyaga a Camellia sinensis (zöldtea) legzsengébb hajtása, amely a leggazdagabb a katekin gyűjtőnevű antioxidáns polifenol vegyületekben. Ha a Calli semmi mást nem tartalmazna, azt mondhatnánk rá, hogy a világ legjobb minőségű zöldteája, hiszen a növénynek csak a legértékesebb részeit használják fel hozzá. Ennél azonban többről van szó. A shaolin papok ősi, 1500 éves receptúrája szerint készült titkos összetételű növényi keveréket kiáztatják, majd a főzet víztartalmának jelentős részét elpárologtatják. Ezt a sűrítményt az előbb említett zöldtea-levelekre fecskendezik, és a koncentrált növényi oldat beivódik a levelekbe. Amikor a filtert vízbe áztatjuk, először a koncentrált növényi keverék oldódik le róla, majd magából a zöldtealevélből oldódnak ki az értékes anyagok.
  10. Hígabban vagy sűrűbben fogyasszuk a tisztító italt?
    A Calli ital gyári címkéjén olvasható felhasználási utasítás szerint „áztassunk 1 filter Callit 0,5-1 liter forró vízben, a kívánt erősségtől függően 3-5 percig!” 15 éves tapasztalataink azt mutatják, hogy egy olyan szervezet számára, amelybe hosszú időn keresztül nagy mennyiségű méreganyag került a táplálékokból, levegőből, dohányzás útján, vagy ha az illető sok gyógyszert szed vagy szedett, egy ilyen sűrűségű főzet az elején kellemetlen tüneteket produkálhat a rendkívül intenzív és hirtelen tisztulási folyamatok eredményeképpen. Sokunk tapasztalata szerint hosszú távon is jól bevált a 3 literes hígítás. Ekkor még kellően ízletes az italunk, nem érezzük túl hígnak, és a hatása is ideális. A címkén lévő hígítási arányt csak azoknak ajánljuk, akik már legalább egy éve minden nap fogyasztják a Callit és a Sunrider egyéb termékeit is, és mellette egészségesen táplálkoznak, azaz szervezetükben már beállt egy közel egyensúlyi állapot.
  11. Gyógyszerfogyasztás mellett szabad méregteleníteni?
    Igen, de hígabban kell elkészíteni a teát, mert a gyógyszer is egy méreganyag, és a Calli valamilyen szinten tisztítja tőle a szervezetet.
  12. A Calli fogyasztása mellett igyunk-e vizet?
    Minimum 1 litert egy nap. A Calli fellazítja a méreganyagokat, de igazán a víz viszi ki őket a szervezetből, és izzadság, vizelet és széklet formájában távozik.
  13. Ízesíthetjük-e a Callit citrommal és cukorral?
    Semmi esetre sem. A Calli egy kifejezetten lúgosító hatású ital, amely jócskán ránk fér a mai világban, amikor korunk egyik népbetegsége az elsavasodás. A citrom savtartalma közömbösíti a Calli hatóanyagait, tehát a hatása ellen dolgozik. Édesítésre cukor helyett használhatunk mézet, vagy a Sunrider növényi édesítőjét (SunCare, SunCare Plus).
  14. Milyen edényben készítsük el a Callit?
    A víz forralása történhet zománcozott fémedényben vagy rozsdamentesacél-edényben, azonban onnét feltétlenül öntsük át egy üvegkancsóba, és miután kicsit lehűlt, tegyük bele a filtert. A legjobb az, ha 50 °C-ra lehűlt vízbe tesszük a filtert. Ettől kezdve italunk ne érintkezzék fémedénnyel vagy –evőeszközzel!
  15. Mitől gyengéd és élvezetes a Regenerációs program?
    Attól gyengéd és élvezetes, hogy a termékek ízletesek, és használatuk könnyedén beilleszthető a mindennapokba. Helyes használat esetén nem okoznak mellékhatást és semmilyen kellemetlenséget; szelíden befolyásolják a szervezet működését.
  16. Mennyi idő múlva várható a termékfogyasztás hatása?
    Problémától függően, de már néhány nap alatt érezhető a pozitív hatás, elsősorban a tisztítás hatása, hiszen a méreganyagoktól megszabadult szervezet szinte fellélegzik. Első lépés mindig a tisztítás, mert egy mérgekkel teli szervezetben a tápláló koncentrált növényi élelmiszerek is nehezebben szívódnak fel, vagyis tisztítás nélkül a kapszulák is lassabban hatnak.
  17. Milyen engedéllyel rendelkeznek a regenerációs termékek?
    A Sunrider a termékeit Magyarországon a megfelelő hatósági (a termék típusától függően OÉTI- vagy KERMI-) engedélyekkel hozza forgalomba.
  18. Méregtelenítéskor milyen mellékhatásra kell felkészülni?
    Az első napokban lehet szédülés, fejfájás, hányinger, rossz közérzet, gyakoribb vizelet vagy széklet. Ekkor nem kell megijedni, hanem fogyasztani kell tovább a tisztító italt, hogy a sejtek közül felszabadult méreganyagok kiürüljenek a szervezetből. Ha a tünetek túl drasztikusnak tűnnek, átmenetileg nagyobb hígítással készítsük el az italt.
  19. Fogyaszt-e a Calli tea?
    A Calli ital sejtszinten tisztítja ki a méreganyagokat, így – elsősorban a méregtelenítés elején – fogyás is tapasztalható. Tisztítja az emésztőrendszert és beállítja az egyensúlyt, ezért áttételesen további fogyás is várható az emésztőrendszer teljes egyensúlyba kerüléséig.
  20. Terhes vagy szoptató nők is végezhetnek belső tisztítást?
    Terhes anyáknál csak nagy hígításban ajánlott a tisztító ital használata, mivel az anya keringési rendszerén keresztül a magzatba is bekerülnek a felszabaduló méreganyagok, amelyek nagyobb koncentrációban feleslegesen terhelnék a magzatot. Szoptatós anyák nyugodtan ihatják a tisztító italt, még fokozza is a tejtermelést.
  21. Mit segít egy-egy szervrendszer megtáplálása?
    Az adott szervrendszert felerősíti, regenerálja, így megszűnik annak egyensúlyhiánya, vagyis megfelelő mennyiségű koncentrált növényi élelmiszer elfogyasztása után az adott probléma is megszűnik, ami az adott szervrendszert terheli.
  22. Mitől különlegesek a Sunrider termékei?
    A Sunrider termékei koncentrált növényi élelmiszerek, tehát nem gyógyhatású készítmények vagy gyógyteák, hanem nap mint nap fogyasztható táplálékok. Minden termék koncentrátum, így annak ellenére, hogy teljesen tiszta növényi élelmiszerekről van szó, mégis intenzív regeneráló hatást fejtenek ki a szervezetben.
  23. Hol termesztik a termékek alapanyagait?
    A Sunrider a termékek alapanyagait részben a saját tulajdonában álló ültetvényeken maga termeszti, részben kizárólagos szerződés keretében és ellenőrzött körülmények között termeszteti elsősorban Belső-Kína hegyes területein, részben más országokban, például Paraguayban, ahonnét a növényi édesítő alapanyaga származik.
  24. Hol gyártják a Sunrider termékeit?
    A Sunrider a termékeit a saját tulajdonú csúcstechnológiájú gyáraiban gyártja, amelyek Kaliforniában, a City of Industryban, Kínában (Tiencsinben és Kantonban), Szingapúrban, Tajvanon és Indiában találhatók. 2008 nyarán avatták az új Los Angeles-i gyáregységeket, amelyek alapterülete és kapacitása meghaladja az összes eddigi gyártóüzem kapacitását. Kínában, Kunshanban is új gyár épül. A nyers növények feldolgozása az ázsiai gyárakban történik, majd a feldolgozott növényeket továbbítják az amerikai gyárakba, ahol a további folyamatok történnek, beleértve a kiszerelést.
  25. A gyárakban fertőtlenítik-e a növényeket
    A gyárakban a növényeket nem vetik alá vegyi fertőtlenítésnek, füst- és hőkezelésnek. A növényeket géppel és kézzel válogatják, majd a válogatott és kifogástalan minőségű példányokat megtisztítják a durva szennyezésektől, majd a Sunrider saját fejlesztésű és gyártású – baktérium-, gomba-, és vírusölő hatású – gyümölcsmosójával megmossák. A gyártás csírátlanított környezetben történik, a levegőt többszörösen szűrik, a felhasznált vizet fordított ozmózissal folyamatosan tisztítják. Más növényfeldolgozó üzemekben a baktériumszámnak meghatározott határértékét tűzik ki célul, míg a Sunrider a kórokozóktól és egyéb szennyeződésektől való 100%-os mentességet.
  26. Miután a növényeket alaposan megtisztították, szennyeződhetnek-e a gyártási folyamat során?
    Egyáltalán nem. Azon túl, hogy a gyártás nagy része zárt rendszerben történik, ahol az alapanyagok nem érintkeznek a helyiség levegőjével, a levegő az egész gyárban folyamatos tisztításnak van alávetve. Ráadásul a nyers növények megtisztításától a csomagolt, és általában zsugorfóliával is ellátott végtermékek létrejöttéig emberi kéz általi érintés nem lehetséges. A gyári dolgozók az egész folyamatban, még a csomagoló részlegen is fertőtlenített gumikesztyűben és védőruházatban dolgoznak, amelyből minden nap teljesen újat kapnak, a használtat pedig leselejtezik.
  27. Mi a garancia arra, hogy gyártáskor a növények nem veszítenek az értékükből?
    Mint az előbb is említettük, a növények nem érintkeznek vegyszerekkel, illetve a gyártási folyamat egy fázisában sincsenek kitéve magas hőmérsékletnek vagy sugárzásnak.
  28. Milyen minőségű vizet használnak fel a termékek gyártásakor?
    A Sunrider a gyáraiban külön helyiségeket üzemeltet rendkívül magas kapacitású víztisztító rendszerek használatára, amely egy egyszerű fizikai szűrést és aktívszén-szűrést követően a fordított ozmózis módszerével eltávolít a vízből minden baktériumot és vírust, valamint nehézfém-szennyeződést is.
  29. A cég végez-e állatkísérleteket? Hogyan tesztelik a termékeket?
    A cég nem végez állatkísérleteket. A felhasznált növényeket évezredek óta emberek fogyasztják. A tulajdonos minden új terméket magán és családján tesztel, majd vezető üzlettulajdonosain próbál ki, mielőtt forgalomba hozza.
  30. A feldolgozáskor sérül-e a növények enzimtartalma?
    Nem sérül. A teljes növény, sértetlen enzimrendszerrel kerül feldolgozásra a termékek gyártása során. Ezt úgy érik el, hogy a növény a gyártási folyamat egyetlen lépésében sem kerül 40 °C-nál magasabb hőmérsékletre. Dr. Chen egyedülálló koncentrálási, sűrítési eljárást dolgozott ki, amely alacsony hőmérsékleten is kivitelezhető.
  31. Lehet-e túladagolni a Sunrider-termékeket?
    Nem lehet túladagolni, mert koncentrált növényi élelmiszerről van szó, nem pedig gyógyszerről vagy gyógyhatású készítményről.
    Ahogy paradicsomból, fokhagymából, banánból vagy mogyoróból sem eszünk hatalmas mennyiségeket, csak amennyit a szervezetünk kíván, úgy a Sunrider koncentrált termékeit is az ésszerűség és a szervezet egyéni szükségletei szerint fogyasszuk.
  32. Kell-e konzultálnom az orvosommal a Sunrider-termékek fogyasztásáról?
    Ha krónikus betegségben szenved és komoly szabályozó gyógyszereket szed (cukorbetegség, vérnyomásproblémák), akkor ajánlott konzultálnia orvosával, már csak azért is, mert a termékek regenerálják a szervezetet, és előfordulhat, hogy egy idő után nem lesz már szüksége annyi és olyan erős gyógyszerek szedésére. Ezért ajánlott a folyamatos
  33. Miért ajánlják a Sunrider tápláló termékeinek fogyasztását?
    Mert fogyasztásuk egyszerű és biztonságos. Biztosan nem visz be szervezetébe semmilyen káros anyagot, csak pozitív irányba tudja változtatni az egészségét a termékek fogyasztása során.
  34. A Regenerációs programhoz szükség van-e speciális étrendre?
    Nincs szükség semmilyen speciális étrendre.
  35. Könnyű-e a programot beilleszteni a mindennapi életbe?
    A termékeket úgy állították össze, hogy könnyen és gyorsan át lehessen térni a használatukra a mindennapokban.
  36. Vegetáriánusok is használhatják a termékeket?
    Kizárólag növényi alapanyagokból készülnek a termékek.
  37. Ezek a termékek megfelelnek a kóser kritériumoknak?
    Sok Sunrider által gyártott élelmiszert a Star-K, a világ egyik legelismertebb kóser-tanúsító ügynöksége látott el tanúsítványával. A Sunrider ezen Star-K által tanúsított termékei egyben az Izraeli Fő Rabbinátus tanúsítváŹnyát is megkapták.
  38. Mohamedán vallásúak is fogyaszthatják?
  39. Sportolók is fogyaszthatják? Nem lesz doppingproblémájuk?
    Igen, fogyaszthatják. Nem lesz problémájuk. 2006 decemberében a Tiltott Anyagokat Ellenőrző Csoport (BSCG) egy, a Doppingellenes Világszövetség (WADA) által akkreditált szervezet, öt Sunrider-termék, a Veros, a JOI, a TOP, a Sunrise és a Koreai fehér ginszeng esetében tanúsította, hogy nem tartalmaznak tiltott anyagokat. A Sunrider többi termékében sem fordul elő doppingszerként listázott természetes eredetű anyag.
    (Ez lehetővé tette a Sunrider által szponzorált Izraeli Olimpiai Csapatnak az említett termé-kek fogyasztását a 2008-as Pekingi Olimpiai Játékokra való felkészülés ideje alatt.)
  40. Azt halottam, hogy fiatalító hatása is van a Sunrider termékeinek, igaz ez?
    Annyiban igaz, hogy az a szervezet, amely tiszta formában megkapja a működéséhez szükséges nélkülözhetetlen, legfontosabb tápanyagokat, képes önmagát egészséges sejtekkel regenerálni, így valóban tevékeny, hosszú életnek néz elébe a hűséges Sunrider-termékfogyasztó.

Magas vérnyomásról! Kérdések és válaszok! 2.

Mi a koleszterin és miért ártalmas?

A koleszterin természetes kémiai anyaga szervezetünknek. Az agy velőálománya kb. 10% koleszterint tartalmaz, egy kevés koleszterinre szükség van az új sejtek képzéséhez és néhány hormon előállításához. Koleszterin van az epe váladékban, tiszta koleszterin az epekő... A szükséges mennyiségű koleszterint a szervezetünk maga is elő tudja állítani, a károsodást a táplálkozással bevitt, el nem égetett felesleg okozza. A baj abból adódik, hogy a koleszterinek egy fajtája, az un. "rossz" koleszterin hajlamos arra, hogy hozzátapadjon az erek falához.

Ez lassan, de biztosan csökkenti a verőerek keresztmetszetét, ami ugyan kezdetben nem okoz tüneteket, de hosszú távon tovább emeli a vérnyomást és akadályozza a szövetek vérellátását.

A koleszterinek egy másik típusát, a nagy sűrűségű zsírfehérjét "jó" koleszterinnek nevezik, mert segíti a "rossz" koleszterin szállítását és ezzel csökkenti a letapadás veszélyét. A hasznos, nagy sűrűségű zsírfehérjét HDL-lel rövidítik (a high density lipoprotein angol szóból), és a koleszterin vizsgálat során külön is megállapítható ezek mennyisége.

Mennyi az elfogadható vérzsírszint?

Az összes koleszterin és a "jó" koleszterin szintje és aránya vérvizsgálattal meghatározható. Az értéket egy liternyi vér mennyiségére adják meg, a mértékegységet így rövidítik: mmol/l. Magyarországon az összkoleszterin normálisnak tekintett felső határa 6,5 mmol/l, de ez túlságosan magas. Nemzetközi vizsgálatok alapján ugyanis tudjuk, hogy 5,2 mmol/l érték fölött már mérhetően emelkedik az érrendszeri megbetegedések valószínűsége. Sokan ezért még ennél is alacsonyabb, 4,5 - 5,0 mmol-l értéket tekintenek biztonságosnak.

Az összkoleszterin értéke azonban önmagában nem mérvadó. Alacsony összkoleszterin szint mellett sem lehetünk nyugodtak, ha a "jó" koleszterin mennyisége is kevés. Az orvos akkor kongatja meg a vészharangot, amikor az összkoleszterin / jó koleszterin aránya 6 fölött van. Ez nem véletlen, mert 6 fölötti értéket találnak a szívkoszorúér betegségben szenvedők zöménél! Az arányt tehát a 6-os érték alá, sőt lehetőleg 5 alá kell leszorítani a rossz koleszterin csökkentésével és a jó koleszterin emelésével.

Szerencsére nem kell egész táblázatokat észben tartanunk, a korszerű, számítógéppel írt leleten nem csak a mért értéket, hanem a normálisnak tekinthető alsó és felső határt is feltüntetik. Mindenesetre kérdezzük meg az orvost, hogy szerinte mi a teendő. Nem ismerjük a koleszterin szintünket? Ez nagy baj, de könnyen pótolható, minél előbb, annál jobb.

Van még egy zsirfajta a vérben, amely szintén szerepet játszhat az érelmeszesedés kialakulásában, ez a triglicerid. Ezek egy része a táplálékkal felvett zsiradékból származik, de az emberi szervezet egyéb tápanyagokból is, mint pl. a cukor, tud zsirt előállitani. Fontos tudni,hogy nemcsak zsirdus étkezés. de nagy mennyiségű alkohol elfogyasztása után is megemelkedik a triglicerid szintünk.

Mitől lesz magas a vér koleszterin szintje?

A magas koleszterin szint hátterében három fő tényező áll. Az egyik legfontosabb tényező a táplálék, mert a koleszterin kb. 30%-át kívülről juttatjuk szervezetünkbe.

A második bűnös a mozgáshiány. Nem is olyan régen a földművesek fő állati eredetű étele a tojás és a zsírszalonna volt. Mégsem híztak el és ritka volt körükben a magas vérnyomás. Ennek egyszerű oka van: a koleszterinnek csak az a hányada árt, amelyik a vérben keringve lerakódik az erek falára. A rendszeres testmozgás során azonban a szervezet elégeti a zsírt, a koleszterin nem marad az erekben. Ha ma megkérdezünk egy falusi orvost, hogy betegei körében mi a leggyakoribb panasz, egészen biztosan az érrendszeri betegségeket említi, olyan betegségeket, amelyek 50-60 évvel ezelőtt jóval ritkábban fordultak elő. A táplálkozási szokásaink nem sokat változtak, a búzát azonban ma már gépen ülve takarítják be...

Nem kell tragédiának tekinteni a harmadik tényezőt, az öröklött hajlamot. Egyes családokban halmozottan fordul elő, hogy a szükségesnél több koleszterin képződik, vagy a szervezet nem képes kivonni a forgalomból a táplálékkal bevitt koleszterint. A génjeinken változtatni nem tudunk, de az már rajtunk múlik, hogy az örökség hajlam marad, vagy valóban betegségben nyilvánul meg. Megfelelő táplálkozással csökkenthetjük a bevitt koleszterin mennyiségét, megfelelő testmozgással pedig elégethetjük a fölöslegben termelt zsírt.

Az öröklött hajlam, a zsírdús étrend és a tunya életforma mellett szerepet játszik a koleszterin szint emelkedésében a stressz és a túlzott alkoholfogyasztás is. Jelentősen emeli a vér koleszterin szintjét a dohányzás is. Általában azok a szokások, amelyek egyébként is ártanak a szervezetnek és emelik a vérnyomást, a koleszterin szintet is emelik.

Miben van rossz koleszterin?

Rengeteg "rossz" koleszterint tartalmaz a tojássárgája, az állatok bőre (pl. a csirkecombon), a velő, a kakaóvaj (pl. a valódi csokoládéban vagy a kakaóban). Fogyasszunk minél kevesebbet a telített zsírsavakat tartalmazó zsiradékból. Melyek ezek? A telített zsírsavak arról ismerszenek meg, hogy szobahőmérsékleten is szilárdak. Tehát a disznózsír, szalonna, a zsíros húsok, a felvágottak nagy része sok telített zsírsavat tartalmaz.

A tejzsír is ártalmas. Ne együnk vajat. Túróból, tejfölből, tejből, sajtból válasszuk a zsírszegény változatot. Ha csak lehet, használjunk sovány joghurtot tejföl helyett.

Ne hagyjuk becsapni magunkat! A margarin ugyan ártalmatlan növényi olajokból készül, de a gyártás során mesterségesen, hidrogénezéssel telítik zsírsavait, hogy szilárd és kenhető legyen. Ezért a margarin értéke csak viszonylagos: koleszterint ugyan nem tartalmaz, de annál több telített zsírsavat. A margarin tehát elfogadhatóbb, mint a zsír vagy a vaj, de mennyiségét ezzel együtt korlátoznunk kell étrendünkben.

Miben van a "jó" koleszterin?

Sajnos elsősorban olyasféle ételekben, amelyeket Magyarországon nem lehet olcsón megvenni a boltban. A különféle tengeri herkentyűk, a garnélarák, a kagylók sok jó koleszterint tartalmaznak. Hozzáférhetőbbek ennél a tengeri halak, amelyeket fagyasztva elérhető áron beszerezhetünk. A hazai édesvízi halak is sokkal egészségesebbek a húsnál. Magyarországon a ponty a "hal", pontyra találtunk ki minden jó receptet. Nézzünk körül a piacon, és látni fogjuk, hogy időről időre meglepően olcsón lehet egyéb halat vásárolni (busát, tonhalat, hekket stb.), amelyekből nagyon ízletes és egészséges étel készíthető.

Miben nincs koleszterin?

Gyakorlatilag nincs koleszterin és nincs telített zsírsav a legtöbb növényi táplálékban. Van néhány kivétel, aminek fogyasztását mérsékelnie kell a hipertóniás betegnek: ilyen a kakaóvaj (valódi csokoládéban és kakaóban) és néhány egzotikus olaj féleség (pl. pálmaolaj).

Zöldséget, gyümölcsöt annyit ehetünk, amennyi belénk fér. A növényi táplálék közvetlen módon csökkentheti a vér koleszterin tartalmát. Elsősorban a sok rostot tartalmazó magok (pl. zab- és kukoricapehely) hasznosak. Kedvező hatásukat több vizsgálat egyértelműen bizonyította: nem csak a koleszterin szintet, de a magas vérnyomást is csökkentik. Kissé rejtélyes, hogy pontosan hogyan hatnak a rostok. Szivacsként felszívják a bélcsatornában a zsírokat és így ezek nem is kerülnek a vérbe? Csökkentik a máj koleszterin termelését azzal, hogy gátolják az epe kiválasztást? Ezt ma még ugyan nem tudjuk pontosan, de ez nem is fontos, iktassuk étrendünkbe a magas rosttartalmú magokat, a müzlit, a zabpelyhet, a szárazbabot. Korpát ma már külön is vásárolhatunk.

Két dologra kell vigyáznunk. A rost nem emészthető, ezért mennyiségét az étrendben fokozatosan kell emelni. Ha úgy érezzük, túllőttünk a célon (túlságosan lágy széklet, szélbántalmak), akkor pár napra kicsit csökkentsük a rostok arányát. A másik tanács: olvassuk a címkéket. A müzli vagy a kukoricapehely kellemes reggeli, de csak akkor egészséges, ha nem öntötték nyakon a gyártók cukorral és sóval. Vásárlás előtt olvassuk el, hogy mit is fogunk enni.

Milyen fajta fizikai edzés használ?

Az érrendszer egészségét csakis az úgynevezett aerobikus edzések biztosítják. Az aerob szóban az "aer" a levegőt jelenti. Az aerobikus edzés egyszerűen olyan mozgást jelent, ami fölpörgeti a szívet, megizzaszt, de nem okoz légszomjat. Ilyenkor a szervezet oxigén jelenlétében zsírokat éget. Ilyen mozgást végeznek pl. a hosszútávfutók, a kerékpározók vagy a sífutók.

Az edzés másik fajtája, az anaerob mozgás nem használ az érrendszernek. Anaerob mozgás a rövidtávfutás vagy a súlyemelés. A szervezet ilyenkor rövid ideig tartó nagy megterhelésnek van kitéve, ehhez több energiát használ fel, mint amennyit el tud égetni. Az anaerob mozgás onnan ismerszik meg, hogy az edzés után percekig alig kapunk levegőt. Az ilyen fullasztó edzés nem égeti a zsírokat, nem csökkenti a koleszterin szintet, és nem edzi az érrendszert. Sőt egyes esetekben a hipertóniás beteg számára kifejezetten veszélyes lehet az anaerob edzés: egy nagy súly megemelése során például a "hasprés" miatt a kritikus szint fölé emelkedhet a vérnyomás.

Mennyi mozgásra van szükség?

A szakemberek között van némi vita abban, hogy mi az a legkevesebb mozgás, ami már elegendő védettséget ad a szervezetnek. Van aki szerint heti kétszer húsz perc, mások szerint hetente legfeljebb háromszor kell fél órát izzadnunk az egészségünkért. Bármelyik félnek is legyen igaza, biztató, hogy egyik esetben sem szükséges a fél életünket sziklamászással töltenünk. A megterhelés szükséges mértékében minden szakember egyet ért. Gyakorlatilag mindegy, hogy mit csinálunk, csak az a fontos, hogy szívünk 20-30 percen át "üzemeljen" az úgynevezett edzési ritmusban. Az edzési szívritmus függ az életkortól, idősebb korban a maximális terhelhetőség alacsonyabb:

edzési szívritmus = 180 - életkor (években)

Tehát egy hetven éves embernek arra kell törekednie, hogy a szívritmusát 110pulzus/percre vigye föl és ezen az értéken tartsa 20 percen át, a húszéves fiatalembernek olyan gyorsan kell futnia vagy táncolnia, hogy a szíve percenként 160-at verjen.

Eleget mozgunk?

Ez egyszerűen megállapítható: ha hetente legalább 3 alkalommal, 20 percen át üzemeltetjük a szívünket az edzési ritmusban, akkor nyugodtak lehetünk. Fontos azonban megértenünk, hogy a megszokott napi teendők (takarítás, otthoni munkavégzés, autószerelés, kertészkedés) nem számítanak. Az érrendszernek csak az a testedzés használ, ami alaposan megdolgoztatja a szívet.

Sportolnunk kell?

Nem feltétlenül. Ízlés és kondíció kérdése, hogy milyen aerobikus edzést választunk. Nincs recept, senkivel sem kell versenyezni, csak a saját szívünkkel. Nagyon túlsúlyos emberek számára 30 perc gyors séta is felviheti megfelelő szintre a szívritmust, jó kondiban ugyanilyen mértékű edzést a kocogás vagy a kerékpározás biztosítja. A legtöbb üzemanyagot a legnagyobb motor égeti, a legnagyobb motor pedig a lábunkban van. A szívet legkönnyebben tehát az olyan mozgás pörgeti fel, amely a lábizmokat veszi igénybe. Nagyon jó hatása van az aerobikus táncnak, a gyors sétának, a lassú kocogásnak, a tempós kerékpározásnak, bárminek, amitől kellemesen kiizzadhatjuk magunkat.

Sokan úsznak rendszeresen, ami nagyon egészséges, de úszás közben is el kell érnünk az edzési szívritmust. Ez nem egyszerű, hiszen súlyunkat nem érezzük és az erőfeszítés zömét a kar és nem a láb végzi. Ha rendszeresen úszunk, feltétlenül őrizzük meg ezt a jó szokást, de ússzunk gyorsan, vagy egészítsük ki valamilyen más edzéssel a programot.

Jóból is megárt a sok?

Igen. Sebességben, időben, távolságban ne versenyezzünk se magunkkal, se mással. Hetente legfeljebb 3 x 30 percre van szükség az egészséghez.

Azonnal le kell állni bármilyen szívfájdalom (pl. angina) esetén. Ha kocogás közben szorító fájdalmat észlelünk a szívtájékon, feltétlenül beszéljünk az orvossal, hogy milyen módon változtassunk az edzésterven. Nem abbahagyni, hanem változtatni kell, hiszen ma már tudjuk, hogy szívinfarktus után is a testmozgás a legjobb gyógyszer. Az oldalban érzett "szúrás" nem jelent veszélyt, lassítsuk a tempót, ha nagyon kellemetlennek érezzük.

Le kell állni ha bármink reccsen vagy roppan, ha hirtelen egy ponton éles fájdalmat érzünk. Legyen ízület, ín vagy izom, a hirtelen fájdalom rossz jel. Óvatosan kóstolgassuk a mozgást, és ha az éles fájdalom nem szűnik, akkor bizony hosszabb pihenésre is szükség lehet.

A lassan kialakuló, szétterjedtebb fájdalmacskák kevésbé veszélyesek. A hosszas kihagyás után elkezdett testedzés megterheli az ízületeket és izmokat, és ez okozhat átmeneti enyhe fájdalmat. Az ilyen ártalmatlan kellemetlenséget onnan ismerjük meg, hogy az edzés elején kellemetlenebbek, bemelegedés után enyhülnek.

Az alapszabály tehát az, hogy bármilyen hirtelen éles fájdalom észlelésekor azonnal le kell állni. Egyébként nincs recept, figyeljünk a testünk jelzéseire. Az izomláz, az ízületekben érzett enyhe merevség, melegérzet, zsibbadás természetes velejárója a szervezet kezdeti alkalmazkodásának és nem jelenthet kibúvót az edzés alól.

Mi számít elhízásnak?

Az a zsírtöbblet számít kövérségnek, ami már kimutathatóan növeli a megbetegedések valószínűségét. A fölösleges kilók folyamatosan terhelik a szívet és az érrendszert. Nem könnyű kibogozni, hogy mi okozza a nagyobb bajt, a kövérség maga, vagy az elhízáshoz vezető egészségtelen táplálkozás és a mozgáshiány. Azonban tény, hogy a kövér emberek között aránytalanul magas a cukorbetegségben és az érrendszeri betegségekben szenvedők aránya. Magyarországon a felnőtt nők csaknem fele, a férfiak egynegyede kórosan elhízottnak mondható.

Mi az ideális testsúly?

Valójában nincs ideális "testsúly". A súly ugyanis sok mindentől függ: testmagasságtól, a csontozattól, az izomzat tömegétől, a zsírtartaléktól, de a megbetegedések veszélyét csak ez utóbbi tényező, a zsírtöbblet növeli. Ettől, tehát csakis a zsírpárnáktól kell megszabadulnunk. Hogy van-e rajtunk fölösleges zsírréteg, azt szerencsére - a többség szerint szerencsétlenségünkre - a tükör jól mutatja. Ne szégyelljük, álljunk a tükör elé. A pocak, az úszógumi jól látható és ha látható, akkor attól meg is kell szabadulni. Ezt a bonyolult tesztet egyébként "tükörpróbának nevezik".

Mennyi lehet kilogramban a tükörben látott fölösleg? Gondoljunk vissza arra, hogy mennyi volt a súlyunk úgy 18-20 éves korunkban. Ezt a súlyt nyugodtan elfogadhatjuk "ideálisnak", néhány ritka körülménytől eltekintve. Nem igazán megfelelő a 20 éves kori testsúly, ha már ebben a korban is kövérek voltunk, illetve, ha azóta hatalmas izomtömegre tettünk szert. Mindkét eset meglehetősen ritkán fordul elő. Sokan azt hiszik, hogy idősebb korban természetes és egészséges dolog kicsit meghízni, azonban ez nem így van. Magyarországon 20 és 50 éves kor között az emberek zöme felszed vagy 10-30% súlytöbbletet, jórészt zsírt, pusztán azért, mert idősebb korban ugyanannyit eszik mint korábban, de jóval kevesebbet mozog. Ez nem természetes és nem egészséges.

Általában igaz, hogy ha megszabadulnánk a feltűnő zsírpárnáktól, akkor ezzel a 20 éves kori súlyunkhoz térnénk vissza. Nem kell azonban maximalistának lennünk. A fogyásban megállhatunk ott, ahol elérjük a 20 éves kori testsúly 110% -át. Például, ha valaki 180 cm magas és 72 kg súlyú volt 20 éves korában, akkor 72 + 7,2; azaz 79-80 kg súlynál már egészségesnek tekintheti magát, bár a tükör így is mutat majd egy kis "bőrvastagodást" hastájon.

Mit mondanak a súlytáblázatok?

Nagyon sokféle táblázatot dolgoztak ki az ideális testsúly megállapításához. A maratoni futók szakkönyvei szerint a csontváz meg egy kis bőr súlya lenne az ideális, a testépítők pedig azzal gyötrik magukat halálra, hogy erre akár 100%-ot is rátegyenek, persze nem zsírban, hanem izomban.

Az első súlytáblázatokat még a század elején az életbiztosító társaságok dolgozták ki, mert tudniuk kellett, hogy milyen kockázatot vállalnak elhízott ügyfeleik biztosításával. Az utóbbi időben annyi változás történt a szemléletben, hogy nem csak a felső, hanem az alsó határokat is megadják a táblázatok, meert bebizonyosodott, hogy a túlságos soványság is kockázati tényező. Az "ideális" testsúly a testalkattól, azaz a csontok és az izomzat tömegétől is függ. Táblázatainkat a Metropolitan Biztosító Társaság kiadványa alapján adjuk meg.
 
 
 

FÉRFIAK IDEÁLIS TESTSÚLYA

NŐK IDEÁLIS TESTSÚLYA

Hány kilót kell leadni?

Annyit, hogy az ideális testsúly és annak 115%-a között legyen valahol a súlyunk. Az ideális testsúly megállapításához tudnunk kellene, hogy testalkatunk vékonynak, átlagosnak vagy erősnek tekinthető. Természetesen a legtöbb ember az "átlagos" kategóriába tartozik. "Erősnek" csak akkor tekinthető a testalkat, ha az átlagosnál valóban jóval több izmot hordoz. Ha Ön bizonytalan ennek megítélésében, akkor keresse meg a testmagasságának megfelelő sorban, hogy a 20 éves kori testsúlya melyik kategóriába esik. Tekintse a kategória átlagértékét "ideálisnak".

Ha van kedve, játszon el kicsit a számokkal. A táblázatból kikeresett Ideális Testsúlyt szorozza meg 1,15 -tel, hogy megkapja a Cél Testsúlyt:

Ideális Testsúly ............. x 1,15 =............. (Cél Testsúly).

Vonja ki a Cél Testúlyt a jelenlegi súlyából:

Jelenlegi súly: ...............

Cél Testsúly: - ...............

Leadandó súly kilogramban = ...............

Ha a jelenlegi súlya kisebb, mint a Cél Testsúly, akkor nem kell minden áron fogynia. Amennyiben azonban a leadandó súly pozitív szám, akkor körülbelül ennyi kilogram zsírpárnától kell megszabadulnia. Itt is megjegyezzük azonban, hogy a táblázat csak tájékoztató jellegű, hiszen minden ember testalkata más. Ezt a számítást is inkább azért volt érdemes elvégezni, hogy becsülni lehessen a fogyáshoz szükséges időt.

Milyen ütemben szabad fogynunk?

Hetente egy kilogrammnál nem tanácsos többet fogyni. Más szóval legalább annyi hét kell a fogyáshoz, ahány kilogram a leadandó súly. Célszerű azonban ennél valamivel hosszabb időt tervezni. Szinte észrevétlenül fogyhat, ha havonta egy pihenő hetet is betervez. Ez elég "lötyögést" ad ahhoz, hogy ne kesererítse el az átmeneti megtorpanás.

Miközben a csoda fogyó kúra hirdetések a lavinaszerű súlyvesztést dicsőítik, furcsa talán, hogy mi hangsúlyozottan a lassú fogyást javasoljuk. Ennek több oka van. A legfontosabb az, hogy heti egy kiló súlyvesztés esetén jórészt a zsírfeleslegtől szabadulunk meg. Ha ennél sokkal többet fogyunk, akkor már az izomszövetek sűrűsége, a szövetek víztartalma is csökken, ezt pedig feltétlenül el kell kerülni.

Mi az ami biztosan nem fogyaszt?

Nem tekinthető fogyasztásnak semmi trükk, ami nem csökkenti a szervezet zsírtartalmát. Izzadhatunk a gőzben vagy a szaunában, kocoghatunk nyáron gumilepedőben, sok vizet veszthetünk, ez azonban nem fogyás. Változtathatja az alakot a rázógép, a masszírozás, de ez sem égeti el a zsírokat. A hatás csak közvetett, például egy méregdrága masszírozó gép megvétele után nem marad pénzünk élelemre...

Semmilyen hatása nincs az úgynevezett "pontfogyasz-tásnak", tehát amikor a test egy adott pontjáról akarjuk eltüntetni a zsírpárnákat. A zsírtártárolók meghatározott sorrendben töltődnek fel és ehhez képest fordított ütemben ürülnek. Tragikus és felesleges erőlködés pl. a pocakot hasizomgyakorlatokkal karcsúsítani. Az izom ugyanis nem a fölötte lévő zsírpárnából, hanem a vérből veszi fel az elégetendő zsírsavakat, a vérbe pedig a legelőször mozgósítható tartalék kerül. A hasizomgyakorlat nem haszontalan, ha erősödni akar, azonban fogyasztó hatása szinte egyáltalán nincsen. Több ezer felülés se éget annyi zsírt el, mint 20 perc kényelmes kocogás.

Nem fogyasztanak a kenőcsök, a vitaminok. Vannak gyógyszerek, amelyek megemelik az alapanyagcserét és ezzel valóban fokozzák a zsírégetést, de a hatás csak átmeneti, a mellékhatások kellemetlenek, így tartós súlycsökkenést ezektől sem remélhetünk. Ne riasszon el senkit a valódi erőfeszítés. A hatás tartós lesz, a fogyás pedig kifejezetten élvezetes.

Hogyan fogyaszt a testmozgás?

A szervezet energiazdálkodásának teljes átállításával. Sokan azért nem mozognak, mert azt tapasztalták, hogy egy vasárnapi kirándulás után a szokásosnál kétszer többet esznek. Ez igaz lehet egy-két alkalommal. A rendszeres mozgás azonban három-négy hét után szabályozza az étvágyat és kevesebb táplálékra lesz szükségünk, mint a tunya időszakban. Ez az edzésprogram legnagyobb áldása. Egyébként a fogyásnak csak egy kis része származik a kocogás közben elégetett zsír mennyiségéből. Egy másik adagot az edzés után égetünk el, amikor már nem mozgunk, de az anyagcserénk még mindig magasan a szokásos fölött van. A harmadik hatás abból adódik, hogy az edzés növeli az izomzat tömegét, fokozza az alapjáratát, és ezzel a nagyobb teljesítményű "motor" több üzemanyagot éget.

Hogyan fogyaszt a diéta?

Az energiabevitel korlátozásával. Ezt egyszerű eszközökkel érdemes megvalósítani. A fogyókúra nem tortúra. A legtöbb ember számára nem követhetők az olyan tanácsok, amelyek megtiltják kedvenc ételük időnkénti fogyasztását, amelyek alapján csak egyféle ételt ehetnek, amelyeket lehetetlen teljesíteni. A legtöbb ilyen csoda kúrába be van építve a gyarló ember bűnözése. Hiszen, mivel nem tartottuk be pontosan az előírásokat és négy héten át nem csak napi egy adag főtt barnarizst ettünk fejen állva, most csak magunkat okolhatjuk a kudarcért...

Az emberek 99%-a egyszerűen azért kövér, mert korához, aktivitásához, testmagasságához képest túl sokat eszik. A kövér emberek többsége ezt vagy nem ismeri el, vagy tényleg nem tudja felmérni, hogy valójában mennyit eszik. Egy csoport fogyni vágyó embert nem túl szigorú diétára fogtak, és megkérték őket, hogy pontosan írják fel napközben, hogy mikor, mit és mennyit esznek.

A legtöbb feledékeny páciens valójában nem is volt tudatában annak, hogy eszik! A háziasszony, aki csak főzés közben kóstolgatta az ételt, a papa, aki csak a gyerek tányérjáról ette meg a maradékot, a nassoló, aki csak menet közben kapott be pár darab csokit valóban nem tudta, hogy pont ez napi kétszáz el nem égetett fölösleges kalória vezetett a kóros elhízáshoz. Nincs mese, aki fogyni akar, annak egészségesebb és kevesebb ételt kell fogyasztania.

Milyen az egészséges étrend?

Az egészséges étrend kiegyensúlyozott, azaz megfelelő arányban tartalmazza a fő táplálékféleségeket. Az áttekinthetőség kedvéért csoportosítsuk a táplálékot:

  1. gabonafélék és magok
  2. zöldség és gyümölcs
  3. tejtermékek
  4. húsok és zsiradékok

A négy táplálékcsoport egészséges aránya leginkább a szegény ember vacsorájára hasonlít, főleg az első két csoportból áll és kevés benne a tejtermékek és hús mennyisége. Étrendünk amúgy is jórészt gabonafélékből áll, mert ez olcsó és elérhető. Ezen ne is változtassunk, mert így egészséges. Friss zöldségből és gyümölcsből annyit ehetünk, amennyi jólesik. Sőt, az igazság az, hogy ebből a csoportból akkor is kell fogyasztanunk, ha nem szoktuk meg és ezért nem kívánjuk. Tanácsos naponta legalább két étkezés alkalmával fogyasztani bőségesen zöldséget, gyümölcsöt. Minden évszak kínál friss zöldséget elérhető áron. Nem szeretjük a sárgarépát? Reszeljük meg salátának, citrommal ízesítve kiváló. Vágjuk fel vékony lapocskákra és süssük egy kevés nagyon forró olajban állandó kevergetés mellet, nagyszerű köretet kapunk. Az egyre népszerűbb, ízletes kínai, indiai ételek fő alkotórésze a két percig sütött friss zöldség.

Húshiányos időkben nagy rangja volt a tejtermékeknek, mint viszonylag olcsó fehérjeforrásnak. A tej, a sajt, a túró valóban kiváló táplálék, mert a fehérjén kívül ásványi anyagokban és vitaminokban is gazdag. Sajnos zsiradékban sem szegény, ezért csak módjával fogyasztható.

Húsféleségekből jóval kevesebb elég, mint amennyit az átlagember elfogyaszt. Különösen káros, hogy a hús árának növekedésével egyre többet eszünk a zsíros húsokból, a maradék-cafadékból összegyúrt zsíros felvágottakból. Inkább együnk kevesebb, de jobb minőségű húst. Feltétlenül iktassunk az étrrendünkbe halat.

Milyen formában egészséges az étel?

Általános szabály, hogy minél kevésbé van feldolgozva, finomítva az étel, annál egészségesebb. A túlfinomított étel túl gyorsan emésztődik, rengeteg kalóriát és aránytalanul kevés ásványi anyagot, vitamint és rostot tartalmaz. Reggelire jobb a müzli, mint a kenyér, de ha már kenyér, akkor jobb a barna, mint a fehér. A nyers zöldségben több a vitamin, mint a pároltban, de még ez is jobb, mint a főzelék. Külön kell beszélni a cukorról, mint a finomítás csúcstermékéről. A cukor színtiszta energia, hizlaló hatásán kívül nincs semmiféle értéke.

Mitől hízik el a legtöbb ember?

Az elhízásnak sok oka lehet, mindenkire igaz azonban, hogy nem egy nap alatt történik.

  1. Lassú víz: nem eszik sokat, mindennap éppen csak egy kicsivel többet, mint amennyit eléget. A zsírtöbblet évek hosszú sora alatt rakódik fel. Napi egy felesleges sütemény, vagy szelet kenyér 10-15 év alatt tíz-húsz kiló hízást "eredményezhet".
  2. A nyugdíjas sportoló: fiatal korában keményen sportolt és falta az ételt. Most nem mozog, de szinte ugyanúgy fal.
  3. A nassoló: tulajdonképpen nem is eszik, mindent csak megkóstol, nem érteni honnan a 25 kiló felesleg. Onnan, hogy folyamatosan eszik. Olvasás vagy TV nézés, villamoson vagy teához mindig rágcsál valami apróságot. Az ilyen falatozás azért vezet elhízáshoz, mert egyrészt tényleg nincs tisztában a mennyiséggel, másrészt mert a kis falatok duzzadnak az energiától: a csipszek, csokik, aprósütemények, az üdítőitalok etetik-itatják magukat.
  4. A zabagép: vannak, akik nem tudnak addig felállni az asztaltól, amíg pukkadásig jól nem laktak. A zabagép működése nem mindig látványos, gyakran csak félig szedi a tányért, utána megint félig, aztán megint, majd megeszi még a gyerek tányérjából a maradékot és mellékesen kitunkolja a lábost.
  5. A fosztogató: átkoplalta hősiesen az egész napot, de most, öt perccel éjfél után már holnap van, és ő fehér lepelbe burkolózva áll a hűtő előtt és csak úgy kézzel és hidegen tömi magába a család jövő heti tartalékát. Esetleg csak sovány sajtot eszik -mert az nem hizlal- de abból fél kilót.

Fontos rájönnünk, hogy mitől hízunk el. Nem biztos, hogy rossz szokásainktól gyorsan meg tudunk szabadulni, de addig is mérsékelni tudjuk ezek káros hatását. Nincsen pánikra ok, ha egyszer-kétszer bűnbe esünk és felfalunk egy egész tál süteményt, vagy kifosztjuk a hűtőt. Az esetből nem az a tanulság, hogy gyenge az akaraterőnk és próbálkozni is fölösleges. Valójában nem történt semmi jóvátehetetlen. Visszaszedtünk 30 deka zsírt, nagy dolog. Ezt a hetet "pihenőnek" nyilvánítjuk, jövő héten okosabbak leszünk.

Melyik a legjobb fogyókúrás módszer?

Az, amelyik pont az Ön számára lett kitalálva. Elsősorban táplálkozási szokásait kell ismernie. Mitől hízott meg? Nassol, rendszeresen túleszi magát, kóstolgat, kevés, de nagyon energiadús ételeket fogyaszt, teljesen normálisan eszik, de szinte semmit sem mozog?

A másik figyelembe veendő szempont az, hogy a változtatásnak milyen módszere illik Önhöz. Azonnali, gyors, kicsit önkínzó "legyünk gyorsan túl rajta" versenyfutás? Módszeres, lassú, de hosszútávon is eredményes életformaváltás?

A harmadik és legfontosabb kérdés az, hogy hogyan fogja megőrizni karcsúságát? Kisebb mennyiséget eszik, lemond minden nap valamely kalóriadús kedvencéről? Abbahagyja a nassolást? Étrendet változtat? Beiktat heti egy böjtnapot? Rendszeresen sportol? Ezen már most érdemes elmélázni, hogy a fogyást olyan módszerekkel segítse elő, amivel később, hosszú távon is élni tud majd.

Néhány általános tanácsot érdemes megfontolni, különösen akkor, ha ezek ésszerűen illeszthetőek életrendünkhöz.

  1. Ne nassoljunk: az állandó rágcsálás miatt a gyomrunk sohasem tud teljesen kiürülni és ez megzavarja emésztésünket és étvágyunkat. Nassolás helyett rágózzunk, ha ez kevés, akkor rágcsáljunk nyers zöldséget.
  2. Együnk naponta ötször: az étkezések kihagyása nem fogyaszt. A legtöbb ember könnyebben fogy, ha a három fő étkezés közé beiktatja a tízórait és az uzsonnát.
  3. Együnk három óránként: ennyi idő alatt ürül ki a gyomor, ennyi idő alatt ténylegesen megéhezhetünk.
  4. Nincs ráadás: egy fogásból csak egyszer vehetünk. Ha kell, néha szedjük tele rogyásig a tányért, de ne együnk ellenőrizhetetlen mennyiségeket. Ugyanez vonatkozik a reggeli szendvicsre is. Készítsük el előre az adagot és utána ne csináljunk "na még egy kis karéjjal".
  5. Álljunk meg a kipukkadás előtt: ha az ebédtől úgy állunk fel, hogy a gyomrunk majd kipukkad, akkor bizony hízunk, akármit mondjanak a kalóriatáblázatok. A legjobb, ha étkezés után egy kicsit, de tényleg csak egy icipicit éhesek maradunk. Nem tragédia, ha néha pukkadásig jóllakunk, de ha ez rendszeresen előfordul, akkor nincs fogyás.
  6. Éhezzünk meg: ha étkezés után három órával nem vagyunk éhesek, akkor túl sokat ettünk. A túlsúlyos emberek zöme szinte sohasem éhes, azért eszik, mert itt az ideje, mert ideges, vagy megszokta, hogy sokat eszik. Ez gyakori, de mégsem normális. Néhány hét alatt kitapasztalható, hogy mennyit szabad ennünk ahhoz, hogy a következő étkezés előtt igazi éhséget érezzünk. Nem kínzó, maró éhséget, csak olyan mindennapos, természetes "de jó lenne már bekapni valamit" hangulatot.
  7. Nincs jó táplálék: ez az intelem azoknak szól, akik azért esznek sokat, mert így sok vitaminnal, fehérjével vagy akármivel ajándékozzák meg szervezetüket. Semmiből sem érdemes túl sokat enni, és vannak dolgok, amiből még ennél is kevesebbet szabad csak fogyasztani.
  8. Igyunk sok vizet: az evés előtt és közben megivott folyadék segít csökkenteni az éhségérzetet.
  9. Ne igyunk sok alkoholt: minden egyéb hatásától függetlenül, az alkohol hízlal. Gondolhatjuk, mennyi energia lehet az alkoholban, ha benzin helyett szesszel is megy az autó...
  10. Mérsékeljük a kávéfogyasztást: a kávé izgatja a gyomor nyálkahártyáját és éhségérzetet okozhat akkor is, amikor még nem ürült ki a gyomrunk.
  11. Mérjük rendszeresen súlyunkat: hetente legalább egyszer álljunk a mérlegre, hogy lássuk, nem fogyunk-e túl gyorsan. Heti egy kilónál nem szabad többet leadni. Mi van, ha nem fogytunk egy dekát sem? Semmi. Ez csak akkor baj, ha megszenvedtünk az eredménytelenségért, mert így az egésztől elmegy a kedvünk. Ezt a hetet tekintsük pihenőnek, jövő héten folytatjuk a munkát.
  12. Írjunk naplót: ha eredménytelen a fogyókúra, akkor vezessük pontosan, hogy mit eszünk. Minden fel kell írni, a kóstolgatást és rágcsálást is. Ha azonban fogyunk, akkor teljesen fölösleges írogatással bajlódnunk.

Mit együnk?

Amit eddig, kivéve, ha étrendünk fontos része a langyos zsír vagy a forró méz hörpölgetése. Ezt jobb mellőzni. Mennyit együnk? Sokkal kevesebbet, mint eddig. A kevesebb nem a mennyiségre, hanem a táplálék energiatartalmára, a "kalóriára" vonatkozik. Ebből persze az is következik, hogy a táplálék összetételén pusztán saját kényelmünk érdekében esetleg mégis célszerű lesz kicsit változtatnunk. A legtöbb ember számára könnyebb a nagyon zsíros hús helyett ugyanannyi soványat enni, mint egy szelet zsíros húsnak otthagyni a kétharmadát. Ezért ajánlható a fogyáshoz a zsír mennyiségének csökkentése. A sok zsiradék az érrendszernek közvetlen módon is árt, ez a másik oka annak, hogy lehetőség szerint sovány túrót, sovány húst, sovány mindent kell fogyasztanunk.

Ne essünk azonban a (sovány) ló túloldalára. A zsiradékokat teljesen nélkülöző étellel nehéz jól lakni. A zsiradékot, húst vagy a tejszínt, fagylaltot teljesen kiiktató diéták sok ember számára szenvedést okoznak és kudarccal végződnek. Nem kell megfosztanunk magunkat egy-egy fagylalttól, ha ezzel együtt is tudjuk tartani a heti egy kg fogyást.

A cukrot, ha tudjuk, iktassuk ki teljesen az étrendünkből. Ha ez nem megy, akkor csökkentsük a mennyiségét, használjunk cukorpótlót. A méz a cukortartalma miatt édes, tehát nem tekinthető cukorpótlónak. A cukor nem csak magas energiatartalma, hanem hazudós természete miatt is veszedelmes. A cukor ugyanis gyorsan a vérbe kerül és aztán gyorsan ki is ürül onnan. A hirtelen süllyedő vércukorszint pedig riadóztatja az éhség központot. Így maró éhséget érzünk akkor is, amikor valójában nincs szükségünk táplálékra.

Ezekből az egyszerű megfontolásokból természetes módon következik néhány tanács, amit az étrend összeállításánál érdemes figyelembe venni. Hangsúlyozzuk, az a jó, ha nem követünk vakon valami "biztos" receptet, hanem mindenki a saját ízlése szerint dönt.

  • nincs mese, csökkentenünk kell a táplálék energia mennyiségét, a kalóriát.
  • ha nem ellenkezik ízlésünkkel, akkor a táplálék zöme legyen gabona, azaz müzli, zabpehely, kenyér, rizs, tésztafélék.
  • a gabonaeredetű élelmiszerek közül a kevésbé finomítottak az egészségesebbek.
  • naponta legalább kétszer együnk gyümölcsöt vagy nyers zöldséget.
  • köretnek minél gyakrabban használjunk párolt zöldséget, esetleg főzeléket, babot, borsót.
  • minél kevesebb húst együnk, a szükséges fehérjét fedezi a rizs-bab keverék, a szója, a hal, a gomba.
  • húsból válasszuk a csirkét.
  • a sertésből és marhából válasszuk a szárazabb húsokat, a zsíros részeket távolítsuk el és adjuk a macskának
  • tejtermékből keveset fogyasszunk és ekkor is csak a sovány változatokat. Ez tényleg számít, a zsíros tej az embert ugyanúgy hízlalja, mint a kisborjút.
  • tejföl helyett használjunk sovány joghurtot vagy kefirt.
  • sütéshez zsír helyett használjunk olajat
  • mindennap fogyasszunk rostos ételeket, ha másként nem megy, akkor iktassunk az étrendünkbe naponta két kanál búzakorpát.

Érdemes kalóriatáblázatot venni?

Igen, ha nem válunk a számok rabjává. A fogyás és hízás nem valami elméletileg kiszámítható dolog, és ezért nem is érdemes túl sok időt tölteni az algebrával. A naponta megevett élelmiszerek energiaértékeit sem érdemes összeadni, mert szinte lehetetlen mindent pontosan figyelembe venni. A fogyás sikerét a mérleg úgyis egyértelműen mutatja. Ha megállt a súlycsökkenés, akkor kicsit több mozgásra és kicsit kevesebb ételre van szükség, mint az előző héten, akármennyi is volt a "kalória".

A kalóriát inkább tekintsük egyfajta váltópénznek, amiből naponta csak nagyon keveset kapunk. A kérdés most már az, hogy miben szeretnénk ezt a kis fizetést fölvenni? Csak egy példát említünk a cserearányra. Egy nagy bögre teljes (zsíros) tej energiatartalma nagyjából annyi, mint 10 dkg sovány marhahúsé. Nézzük meg a leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek közötti "cserearányt".

Feltétlenül keressük ki azoknak az ételeknek az energiatartalmát, amelyeket a nassolás pótlására szánunk, amelyekkel vígasztalni akarjuk magunkat majd a nehezebb időszakokban és amelyekből rendszeresen és viszonylag nagy mennyiséget tervezünk fogyasztani. A tanulság kedvéért nézzük meg azt is, hogy mennyivel többet "vásárolhatunk" sovány sajtból vagy húsból, mint zsírosból, ugyanannyi "kalóriáért". A zsír ebben ebben az értelemben túlságosan drága, nem érdemes sokat venni belőle.

Miért káros a dohányzás?,

Egyre több dohányos érti és elfogadja, hogy szenvedélye árt az egészségnek. Egyértelműen bizonyított tény, hogy a dohányzás döntő szerepet játszik a tüdőrák, a krónikus hörghurut, a szívbetegségek, a magas vérnyomás kialakulásában.

A dohányban lévő hatóanyag, a nikotin összehúzza a véredényeket, emeli a vérnyomást, gyorsítja a szívösszehúzódásokat és megterheli a szívet. A cigarettafüstben jelenlévő szénmonoxid erős méreg. A vörösvérsejtekben a hemoglobin nevű anyag dolga, hogy a sejtekhez szállítsa az oxigént, és elvigye a széndioxidot. A füstben lévő szénmonoxid tartósan kötődik a hemoglobinhoz, és ezzel csökkenti a sejtek oxigén ellátását. A dohányfüstben ezenkívül valódi kátrány is van, amiről tudjuk, hogy a tüdőbe letapadva rákot okozhat.

Sajnos a passzív dohányzás is károsítja a szervezetet, hiszen a füst, amelyet a nem dohányzó kénytelen beszívni, több veszélyes anyagot tartalmaz, mint a dohányzó által leszívott füst. A dohányzás másodlagos káráról nem sokat hallani, pedig a magas vérnyomás betegség szempontjából ez is fontos. Több évtized erős dohányzás hatására csökken a tüdő teljesítménye és a dohányosnak nemigen van kedve lépcsőt mászni, vagy futkározni a ház körül. Az erős dohányosok között fehér holló a mozgékony, komolyabb testedzésre képes ember. A tunyaság pedig önmagában is ártalmas az érrendszerünkre.

Miért szívjuk, ha büdös?

Minden dohányosnak van elmélete arról, hogy miért szívja a cigit: mert kellemes, mert megkönnyíti a kapcsolatfelvételt, mert kell a szájába vagy a kezébe valami játék, mert serkenti a gondolkodást. A dohányosok csak a legritkább esetben ismerik fel, hogy valójában azért dohányoznak, mert rászoktak egy olyan anyagra, a nikotinra, aminek hiányában kellemetlen elvonási tünetek lépnek fel. Pedig ez a lényeg, minden más csak hab a tortán. Ma már elég pontosan tudjuk, hogy mit csinál szervezetünkben a dohány hatóanyaga, a nikotin.

A nikotin serkenti egyes idegsejtek működését. A dohányzással kívülről bevitt óriási mennyiségű nikotinnal túlpörgetjük ezeket az idegsejteket. Ez a hatás azonban nem tartós, a szerencsétlen sejtek alkalmazkodnak az új helyzethez, mégpedig úgy, hogy csökkentik az érzékenységüket. A baj az, hogy ezek után már a normális működéshez is szükség lesz a kívülről bevitt nikotinra.

Az agysejtek nikotin érzékenységének csökkenése azzal jár, hogy kívülről bevitt nikotin hiányában nem képesek normálisan működni. Az erős dohányos gondolatai összezavarodnak, szédülést érez, keze ügyetlenné válik, ideges és feszült lesz, ha három-négy órán át nem jut a nikotinadagjához. Ezért nehéz leszokni a dohányzásról, az elvonási tüneteket egészen addig fogjuk érezni, amíg az agysejtek nikotinérzékenység vissza nem áll a normális értékre. Ez a folyamat legkevesebb 2-3 hetet, de rövid időre, mntegy rohamokban a megvonási tünetek visszatérhetnek a leszokást követő 3-4 hónapban.

A nikotinfüggésen kívül a pszichológiai hozzászokás is nehezíti a dohányzásról való lemondást. Ha valaki megszokta, hogy fárasztó munkáját cigarettaszünetekkel szakítja meg, kávéhoz mindig rágyújt stb. annak minden ilyen helyzetben hiányozni fog a cigaretta. Ez a hiányérzet azonban nem korántsem olyan kínzó, mint a nikotinhiány.

A nikotinfüggés kialakulására is van öröklött hajlam. Érdekes módon, az emberek kb. 30%-a valójában nem függ erősen a nikotintól. Ez a szerencsés egyharmad a dohányzás abbahagyása után csak enyhe, rövid ideig tartó hiányt él át.

Mikor kell abbahagyni a dohányzást?

Az orvosi válasz az, hogy minél előbb. A gyakorlatias válasz az, hogy ez több tényezőtől függ. A legfontosabb szempont a súlytöbblet. A nikotinfüggő emberek zöme a leszokás idején 3-4 kilót hízik, de előfordul 6-10 kg zsírfölösleg felszedése is. Ezt kevesen tudják kivédeni, ezért érdemes számolni az eséllyel.

A hízásnak két oka is van. Az egyik ok szinte hihetetlen, de igaz: a dohányosok szervezete folyamatosan kénytelen méregteleníteni és ez a munka energiát, naponta kb. 200 kalóriát emészt fel. A füstmentes időszakban ez küszködés megszűnik, és a napi 200 kalória zsír formájában megül valahol. A másik ok ismertebb és súlyosabb: a leszokás idején az emberek többsége vad túltáplálkozással próbálja hiányérzetét mérsékelni. Hiába tudja a dohányos is, hogy a valójában nem fagylaltra, hanem nikotinra éhes, mégis eszik és hízik.

Mindebből furcsa módon az következik, hogy az erősen túlsúlyos embernek nincs miért várnia, kezdje az életforma váltást a cigaretta eldobásával. Kisebb bajt okoz, ha a 15 kg súlytöbbletet megfejeli újabb 5 kg-mal, mintha lefogy tíz kilót, azután abbahagyja a dohányzást, hízik ötöt, elkeseredik, visszaszokik és visszahízik. Kezdje a leszokással az életformaváltást, ezután nehezebb testtel, de könnyebb tüdővel elkezdheti a fogyást. Cigaretta nélkül könnyebb lesz a mozgás és ez biztosítja a tartós eredményt. Aki azonban jó kondícióban van, nincs elhízva és képes a komolyabb fizikai igénybevételre, az várhat két hónapot a leszokással. Két hónap elegendő ahhoz, hogy élete részévé tegye a rendszeres testmozgást. Ezzel pedig teljesen kivédhető, vagy legalábbis erősen csökkenthető az átmeneti súlygyarapodás.

Hogyan lehet visszaszokni a dohányzásra?

Úgy, hogy egyetlen cigarettát elszívunk. Tanulságos visszaszokás okait elemezni, mert ezzel elkerülhetjük a csapdákat. A dohányzáshoz visszatérők a következőket mondják:

  • állandóan a cigarettára gondoltam, végül nem bírtam tovább
  • körülöttem mindenki szívta, nem tudtam megállni
  • nem bírtam a feszültséget
  • összezavarodott a gondolkodásom, nem tudtam koncentrálni
  • nem volt semmi értelme, két héttel a leszokás után jobban köhögtem, mint előtte
  • úgy meghíztam, hogy az már ijesztő volt
  • azt hittem, túl vagyok rajta és próbaképpen rágyújtottam

Mindezek alapján Ön ha nem akar igazán leszokni dohányzásról, akkor kövesse az előírásokat: élje át szenvedését minden másodpercben, sajnálja magát, járjon olyan társaságba vagy helyekre, ahol mindenki dohányzik, erre a három hétre vállaljon lehetetlen határidőket, vesszen össze a házastársával, rémüljön halálra az átmeneti súlygyarapodástól és ha még ettől sem kell rágyújtania, akkor mesélje be magának, hogy tulajdonképpen már leszokott, egyetlen szál nem árthat meg, és gyújtson rá! A visszaszokást teljes mértékben garantáljuk.

Hogyan tudunk leszokni a dohányzásról?

Egyszerű: többé ne gyújtson rá. Ellentétben a sporttal vagy a gyógyszerszedéssel, ebben az esetben az a feladat, hogy valamit ne csináljunk. Ez csak nem lehet nehéz? Persze világos, hogy miért nehéz nem rágyújtani: a megvonási tünetek miatt. Emiatt azonban nem kell túlságosan aggódni: az átmeneti megvonási tünetek ugyan kellemetlenek, de nem okoznak fájdalmat, anyagi nehézséget vagy kettős látást. Sőt!

A siker záloga az elszántság. A küzdelmet magunkkal vívjuk, ezért egy percre sem feledhetjük, hogy valóban érdemes leszoknunk. Nem csak az első órában, napban, évben kell tudnunk, hogy nem füstölhetünk. Mindvégig, rendületlenül biztosnak kell lennünk abban, hogy soha többet egyetlen szál cigarettát sem szívunk el.

Érdekes módon az emberek többsége nem a valódi veszélyek, a szívinfarktus, az impotencia vagy a tüdőrák miatt hagy fel a dohányzással, hanem ennél hétköznapibb, megfoghatóbb indokokat keres. Így is jó. Írjuk föl egy papírra, hogy mit szeretünk és mit utálunk a cigarettában, valahogy így:
 

Az a rossz benne, hogy

Az a jó benne, hogy

a cigaretta nagyon drága

lehet kínálni és elfogadni 

büdös lesz tőle a lakás, a szám, megsárgul a függöny, a kezem

van valami a számban, a kezemben

az állandó cigaretta szünetek megszakítják a munkát, a szórakozást.

könnyíti a reggeli székletet

nehéz a légzésem, reggel köhögök, a lépcsőjárás kifullaszt

?

gyakran elkap a nátha, az influenza

?

Lehetőleg ne soroljunk fel téveszméket a dohányzás értékei mellet, azaz ne tekintsük a megvonási tünetek enyhítését a cigarettázás előnyének. A cigaretta nyugtatja az idegeket? Persze, de csak akkor, amikor a szerencsétlen nikotinfüggő már órák óta nem tudott rágyújtani és ettől majd szétrobban, olyan ideges. Ezzel nem érdemes foglalkozni, mert a végleges leszokás után nem jelentkeznek azok a tünetek, amiket a cigaretta olyan kellemesen enyhít. Kicsit hasonlít ez ahhoz, mint amit Karinthy a házasságról mondott: olyan problémákat old meg, amik nélküle nem fordulnának elő...

Valójában semmi sem szól a cigaretta mellett, amit ne lehetne egyszerűen pótolni. Kapcsolatot felvenni vagy megtartani nem csak cigarettával lehet, a kezünk játszhat mással is, a szánkban lehet rágógumi stb. Sőt, ha belegondolunk abba, hogy egyre több értelmes ember hagyja abba a dohányzást, hogy a cigi inkább szégyen, mint státusz szimbólum, akkor igazán nem marad más, mint a fránya nikotinhiány. Attól viszont néhány hét, de legfeljebb három hónap alatt végleg megszabadulhatunk.

Most, a "pozitív gondolkodás" korában az is helyes, ha számba vesszük a leszokás előnyeit, és ezzel erősítjük magunkat:

  • megszabadulunk egy káros és költséges szokástól
  • könnyebb lesz a légzésünk.
  • megszűnik a rossz szájszag, a kellemetlen íz.
  • nincs többé reggeli köhögés, krákogás.
  • érezni fogjuk az ízeket, szagokat.
  • csökken az infarktus és a tüdőrák veszélye
  • tisztább levegőben élnek a családtagjai.

Van, akinek az ilyen lista gyerekesnek tűnik, van aki komolyan tudja venni. Nem a lista a fontos, hanem az, hogy valóban rászánjuk magunkat a bátor tettre, dobjuk el végleg a cigarettát. Innen már minden egyszerű lesz.

Milyen trükkök segítenek a pszichológiai függés csökkentésében?

Azok, amelyek erősítik az elhatározást, elterelik a figyelmet, és pótolják a cigarettázás szerepét.

  • A legfontosabb az elhatározás. Tűzze ki azt a napot, amikortól nem fog többé rágyújtani. Kérje meg családját, barátait, munkatársait, hogy segítsék megvalósítani elhatározását. Kérje meg őket, hogy a nehéz kezdeti időszakban, legyenek türelmesek önhöz. Segíthet, ha talál a környezetében egy másik dohányost is, aki szintén le akar szokni, bátorítsák, segítsék egymást.
  • Kerülje el azokat a helyeket, helyzeteket, amelyekben rá szokott gyújtani. legyen önnél mindig rágógumi. Foglalja el a kezeit, rajzoljon, kössön.
  • Jutalmazza meg önmagát az elhatározásért, a megtakarított pénzt költse magára, vegyen egy jó könyvet, egy szép ruhát, vagy bármit, aminek örülne.
  • Ne ijedjen meg az átmeneti problémáktól. Valószínűleg sokat fog köhögni az első néhány hétben, hiszen hosszú évek óta most van a tüdejének először lehetősége arra, hogy megtisztuljon. Ha nagyon erős volt a nikotinfüggése, akkor lehet hogy néha kicsit szédülni fog, feszült lesz, kevésbé tudja figyelmét összpontosítani. Ezeknek a tüneteknek egy részét valóban a nikotinhiány okozza, de a hatás csökken, ha nem figyel túlságosan rájuk, ha elfoglalja magát. Örüljön a sikerének, élvezze az új lehetőségeket.
  • Van, akinek segít a leszokásban a nikotinmentes cigaretta. Ennek hatóanyaga a martilapu, amelyet légzőszervi megbetegedések gyógyításában használnak, de egyéb gyógynövények is találhatók benne.

Csökkenthető-e a nikotinhiány?

Igen. Sokan szoktak le véglegesen nikotintartalmú tapasszal vagy rágógumival. Ezek a cigarettapótlékok csak orvosi felügyelet mellet használhatók, mert tényleg van bennük méreg, azaz nikotin. Sikerük titka az, hogy alkalmazásuk nagymértékben enyhíti, többnyire szinte teljesen megszünteti a nikotinhiányt. A kúra során egyre csökkentik a nikotinadagot, és így a leszokás fokozatos. Nem közömbös az sem, hogy a tapaszt vagy rágógumit használók tényleg átélik, hogy valójában nem a cigarettára, hanem a nikotinra vágytak oly nagyon, és ez megerősíti őket az elhatározásban.

A nikotinpótló szerekkel megvalósítható a fokozatos és ezért elviselhetőbb megvonás. Hasonló fokozatosságot a napi cigaretta adag tervszerű csökkentésével szinte senkinek sem sikerül elérni. A hetente 3 cigivel kevesebb módszer rendszerint a napi 5-6 cigarettánál omlik össze. Nem csökkenti a nikotinhiányt a heveny mérgezés sem. Az un. "undor" módszer hívei a szokásos adag 2-3 szorosával mérgezik magukat a leszokás előtt, hogy megundorodjanak a dohányzástól. Az undor 1-2 napig tart, ami egyáltalán nem segít átvészelni a megvonási tüneteket, ugyanakkor a mérgezéssel ártunk a szervezetünknek.

Hogyan tartsuk tisztán a tüdőnket?

Nem szabad visszaszokni. Itt is igaz, amit a fogyásnál mondtunk, egy átmeneti visszaesés miatt nem szabad elkeseredni, a cigarettával nem szabad játszani. Napi egyetlen szál cigaretta is elég ahhoz, hogy fenntartsa a nikotinfüggést. Az a szabaduló, aki időnként rágyújt, teljesen fölöslegesen kínozza magát: csak meghosszabbítja a megvonási tünetek miatt kellemetlen időszakot, és kockáztatja, hogy egy gyenge pillanatában teljes mértékben visszaszokik. Komolytalan dolog ezért bármilyen ürüggyel rágyújtani, ha valóban le akarunk szokni.

Ha mégis elszívtunk egy fél csomag cigit a baráti találkozón, ne lepődjünk meg, hogy másnap reggel kínzó nikotinhiányra ébredünk. A jó hír az, hogy ez a nikotinhiány sokkal hamarabb elmúlik, mint a leszokási időszak elején. Ne gyújtsunk rá!

Miért okoz a stressz magas vérnyomást?

Káros stresszt okoz a reménytelen helyzet, ami az embert védtelenné, cselekvésképtelenné teszi, és az a helyzet is, ami állandó emberfeletti hajszával jár. Mindkét helyzetből menekülne szervezetünk, a menekülés pedig együtt jár a vérnyomás emelkedésével. Az örömmel végzett munka, a lelkes száguldás nem okoz bajt, sőt karbantartja testünket, lelkünket. A fenyegetettség érzése, az állandósult félelem, a megoldhatatlan és egyben elkerülhetetlen konfliktusok jelentik a halálos mérget. Mindebből az következik, hogy a káros stressz elsősorban azon múlik, hogy miként éljük át ezeket a helyzeteket.

Az állandó stressz állapotában az aggodalmak, a szorongás menekülésre készíti fel a szervezetet: nő a szívverések száma, emelkedik a vérzsírszint és a vérnyomás, fokozódik a vér alvadáskészsége. Ugyanez zajlik le, ha futunk a focilabda után: az izmoknak több energiára van szükségük, mozgósítjuk a zsírsavakat és buzog a vér. Ettől kezdve azonban már nincs azonosság a kiadós edzés és a stressz között. Az edzés közben elégnek a zsírsavak, lepihenünk és helyreáll az egyensúly. A káros stressz helyzetben nincs fizikai tevékenység, a zsírsavak az erek belsejében lerakodnak, az erek átmérője csökken, a vérnyomás megnő, a szívizomzat és az agy nem kap elég vért. Ezért olyan gyakori a magas vérnyomás, az érbetegség és a fertőzések kialakulása azoknál, akik folyamatosan túlzott stressznek vannak kitéve. Neurotikus, depressziós betegek vérnyomása hasonlóképpen tartósan magas maradhat.

Kik érzékenyek a stresszre?

A stressz érzékenység szempontjából három csoportról szokás beszélni.

A típus: maga teremtette stresszben él, állandó ellenségeskedés, türelmetlenség, harag közepette. Igen kritikus, elfoglalt, ambiciózus emberek.

B típus: megalapozott önbizalom jellemzi őket, békesség, kiegyensúlyozottság, megértés és nyugalom árad belőlük. Jó időbeosztással, elégedetten élnek.

C típus: hajlamos a depresszióra, nyugodtnak látszik, de belső terheket visel. Nem mondja meg, mit érez, súlyos gondjai vannak, amikért saját magát érzi felelősnek.

Nem nehéz kitalálni, hogy a B típusú személyiséggel megáldott embereket fenyegeti legkevésbé a káros stressz. A baját magába fojtó C típusú ember nagyobb kockázatnak van kitéve, az A típusú emberek körében pedig az átlagnál kétszer gyakoribb a szívinfarktus. A káros stressz valóban növeli az érrendszeri megbetegedések kockázatát.

Hogyan csökkenthető a stressz?

Nehezen és nincs recept. Feladatra, kihívásra, határidőre a legtöbb embernek szüksége van ahhoz, hogy létezni tudjon. Emberi konfliktusa, vitája mindenkinek van. Bárkit érhet kudarc, bárki kerülhet kivédhetetlen, kellemetlen helyzetbe. Nem mindegy azonban, hogy milyen gyakorisággal teremtünk ilyen helyzeteket, hogyan éljük meg ezeket, és hogy tudunk-e kikapcsolódni két rohanás között.

Gondoljuk végig helyzetünket. Lehet-e csökkenteni a tempón? Összedől-e a világ, ha egy időre kevesebb feladatot vállalunk? Tudnánk-e jobban szervezni saját életünket úgy, hogy hajsza nélkül is célt érjünk? Ki tudnánk-e kerülni a felesleges

Káliummal a magas vérnyomás ellen

A káliumban gazdagabb, nátriumban szegényebb étrend hatására csökken a vérnyomás - állapították meg amerikai kutatók, míg ausztrál szakemberek tanulmánya a fokhagyma vérnyomáscsökkentő szerepét hangsúlyozza.

Két nashville-i orvos, Mark Houston és Karen Harper tanulmánya szerint a tipikus amerikai étrend kétszer több nátriumot és feleannyi káliumot tartalmaz, mint amennyi a korszerű táplálkozási ajánlásokban szerepel. A fejlett országokban a feldolgozott élelmiszerek nagyarányú fogyasztásával sokkal több nátrium és kevesebb kálium kerül az emberek szervezetébe, mint az elszigetelten élő, vagy vegetariánus emberek étkezésével.
  
Ez magyarázhatja, hogy utóbbiaknál sokkal ritkábban fordul elő a magas vérnyomás - állítják a szerzők a Journal of Clinical Hypertension című szakfolyóirat júliusi számában megjelent tanulmányukban. Az Amerikai Szív Társaság 2006-ban kibocsátott ajánlásában napi 4,7 gramm kálium fogyasztását javasolja.
   
Houston és Harper emlékeztetett arra, hogy más ásványi anyagok bevitele is jó hatással van a vérnyomás alakulására, magnéziumból napi 500-1000 milligrammot, kálciumból legalább napi 800 milligrammot tartanak elegendőnek korábbi tanulmányok szerzői.

Az Adelaide-i Egyetem kutatói a fokhagyma vérnyomáscsökkentő hatásáról szóló tanulmányok metaelemzését végezték el. A legutóbbi ilyen áttekintés az 1994 előtti kutatások eredményeit összesítette, az ausztrál szerzők Karin Ried vezetésével most az azóta született vizsgálati eredményeket értékelik a BMC Cardiovascular Disorders című szaklapban.
   
Az áttekintett vizsgálatokban a páciensek általában poralakban szedték a fokhagymát, étrendkiegészítő formájában. A dózis napi 600 és 900 milligramm között volt, amely 3,6-5,4 milligramm allicinnek, a friss fokhagyma hatóanyagának felel meg, ez kevesebb, mint egy gerezd fokhagymát jelent. Az étrendi kiegészítés 12-től 23 hétig tartott a vizsgálatokban.
   
Az egyesített adatok szerint a fokhagyma fogyasztása közel 5 higanymilliméterrel csökkentette a résztvevők szisztolés vérnyomását. A magas vérnyomással élő emberek körében a pozitív hatás erőteljesebbnek mutatkozott: szisztolés vérnyomásuk (felső érték) 8,4 higanymilliméterrel csökkent, a diasztolés (alsó érték) pedig átlagosan 7,3 higanymilliméterrel lett alacsonyabb.

Gyakori méréssel a magas vérnyomás ellen

A magas vérnyomás gyakran nem okoz panaszt, ezért nem is figyelünk oda rá. Fejfájás, rossz közérzet csak akkor jelentkezik, ha vérnyomásunk hirtelen nagyon magasra ugrik — mondta dr. Klembucz Erzsébet a Békés Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat osztályvezetője.

 

- Magas vérnyomás esetében szervi okot csupán az esetek öt-hat százalékában állapítanak meg. Leggyakrabban vese-, pajzsmirigy-, illetve szívbetegség okozza a tüneteket. Ahol szervi ok nem mutatható ki, ott leggyakrabban a súlytöbblet, a só, az alkohol, a dohányzás, a kevés testmozgás, a cukorbetegség, illetve a stressz a felelős. A magas vérnyomást tovább súlyosbíthatja, ha koffeintartalmú élénkítő szereket veszünk magunkhoz. Vagyis nem ajánlott sok teát, kávét vagy kólát fogyasztani. Az életkor előrehaladtával nő a magas vérnyomás veszélye. Míg 35 éves korig minden tizedik, 65 éves kor fölött már minden negyedik ember magas vérnyomással küzd.

Éppen ezért az egyik legfontosabb feladatunk , hogy csökkenjen az agyérkatasztrófában, illetve a szívinfarktusban elhunytak száma. Ha a tünetek enyhülnek vagy teljesen megszűnnek, a pácienseknek mintegy fele abbahagyja a gyógyszerek szedését, holott erre továbbra is szüksége lenne. A betegek elsősorban a gyógykészítmények magas árára, illetve a kellemetlen mellékhatásokra hivatkozva hagyják el a vérnyomáscsökkentőket.

Dr. Klembucz Erzsébet azt ajánlja, hogy méressük vérnyomásunkat évente több alkalommal, még akkor is, ha nincs panaszunk. Ha magas a vérnyomásunk, érdemes otthonra is beszerezni vérnyomásmérőt. Így magunk is el tudjuk végezni a vizsgálatot. Erre a legalkalmasabb időpont a reggel nyolc és tíz óra közötti időszak.

Túl sok energiaitalt fogyaszt? Akkor ezekre készüljön fel!

A kávé mellett egyre nagyobb keletje van a különböző energiaitaloknak, melyek nagy segítséget nyújtanak a fiataloknál vizsgaidőszakban, vagy az éjszakába nyúló munkában. Csakhogy ezeknek rizikói is vannak!

Magas koffein- és taurintartalom

Amerikai tanulmányok szerint a mértéktelen energiaital-fogyasztás az italok magas koffein- és taurintartalma miatt jelentősen megnöveli a szívösszehúzódásokért felelős anyagok mennyiségét, így negatív hatással van a szív működésére és a vérnyomásra. Éppen ezért veszélyesek a szívbetegségekben és a hipertóniában szenvedőkre, hiszen erősen megterhelik a szívet, ami hosszútávon komoly problémákhoz vezethet.

A vizsgálatban szereplő résztvevőkkel energiaitalokat itattak, majd EKG segítségével figyelték szívműködésüket, mely során kiderült, hogy az ital olyannyira megzavarta a szívműködésüket, hogy az akár szívritmuszavarokhoz is vezethet. Emellett az alanyok vérnyomását is jelentős mértékben megnövelte, ami a későbbiekben akár szívinfarktust, illetve stroke-ot is okozhat.

Fel nem ismert betegségre hívhatja fel a figyelmet

A túlzott energiaital-fogyasztással szívpanaszok nélkül is erős szívdobogásérzés, fejfájás, hányinger, szédülést léphet fel, ám ha ilyet tapasztal, akkor érdemes szakorvoshoz fordulnia, mert meglehet, eddig fel nem ismert szívbetegség vagy magasvérnyomás áll a kellemetlen tünetek hátterében – akár már egy doboz elfogyasztása után is.

Amennyiben hasonló panaszokat tapasztal, célszerű megmérnie vérnyomását, hiszen az energiaital fogyasztása után előfordulhat, hogy nem áll vissza a normál értékekre. Arra viszont figyeljen, hogy teljen el egy kis idő, mielőtt a vérnyomásmérő készülékhez nyúl, máskülönben hamisan magas értéket kaphat. (Hogy pontosan mennyi időnek célszerű eltelnie, az attól függ, az energiaitalt tartósan fogyasztja, vagy megiszik egy pohárral. Utóbbi esetben 3-4 óra, előbbiben akár tartósan vérnyomás-emelkedést provokálhat.)

A koffeintartalmú italok tehát mindig megemelik a vérnyomást, baj akkor van, ha az nem, vagy ha csak lassan normalizálódik – mondja Kapocsi Judit tanárnő, aTrombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

Ne igyon energiaitalokat, ha vérnyomáscsökkentőt szed!

Fontos tudni, hogy az energiaitalok akár a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatékonyságát is befolyásolják, így ha hirtelen nagyfokú fáradtság tör önre, akkor lehetőleg más módon próbáljon meg felfrissülni! Erre remek megoldás lehet a rendszeres mozgás, ami nem csak lendületet ad, hanem a vérnyomását is normalizálhatja. Arra azonban ügyeljen, hogy a súlyzós edzések helyett lehetőleg a kardió mozgásokat válassza, mivel az előbbi vérnyomásemelő hatással bír!

Alkalmilag segít, hosszú távon árthat az energiaital

A kávé mellett nagy keletje van az energiaitaloknak vizsgák előtt vagy az éjszakai munkák időszakában.

Dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája szerint azonban rendszeres fogyasztásuk komoly mellékhatásokkal bír, többek között magas vérnyomást is okozhatnak, illetve ronthatják a már fennálló hipertóniát.

Magas koffein és taurin tartalom

Amerikai tanulmányok szerint a mértéktelen energiaital fogyasztás magas koffein és taurin tartalma miatt jelentősen megnöveli a szívösszehúzódásokért felelős anyagok mennyiségét, így negatív hatással van a szív működésére és a vérnyomásra. Éppen ezért veszélyesek a szívbetegségekben és a hipertóniában szenvedőkre, hiszen erősen megterhelik a szívet, ami hosszú távon komoly problémákhoz vezethet.

A vizsgálatban szereplő résztvevőkkel energiaitalokat itattak, majd EKG segítségével figyelték szívműködésüket, mely során kiderült, hogy olyannyira megzavarta a szívműködésüket, hogy az akár szívritmuszavarokhoz is vezethet. Emellett a vérnyomásukat is jelentős mértékben megnövelte, ami a későbbiekben akár szívinfarktust, illetve stroke-ot is okozhat.

Fel nem ismert betegségre hívhatja fel a figyelmet

A túlzott energiaital-fogyasztással szívpanaszok nélkül is erős szívdobogásérzés, fejfájás, hányinger, szédülés léphet fel, ám ha ilyet tapasztal, akkor érdemes szakorvoshoz fordulnia, mert meglehet, eddig fel nem ismert szívbetegség vagy magas vérnyomás áll a kellemetlen tünetek hátterében - akár már egy doboz elfogyasztása után is.

Amennyiben hasonló panaszokat tapasztal, célszerű megmérnie vérnyomását, hiszen az energiaital fogyasztása után előfordulhat, hogy nem áll vissza a normál értékekre. Arra viszont figyeljen, hogy teljen el egy kis idő, mielőtt a vérnyomásmérő készülékhez nyúl, máskülönben hamisan magas értéket kaphat. (Hogy pontosan mennyi időnek célszerű eltelnie, az attól függ, tartósan fogyasztja, vagy megiszik egy pohárral. Utóbbi esetben 3-4 óra, előbbiben akár tartósan vérnyomás emelkedést provokálhat.)

A koffeintartalmú italok tehát mindig megemelik a vérnyomást, baj akkor van, ha az nem, vagy ha csak lassan normalizálódik - mondja dr. Kapocsi Judit.

Ne igyon energiaitalokat, ha vérnyomáscsökkentőt szed!

Fontos tudni, hogy az energiaitalok akár a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatékonyságát is befolyásolják, így ha hirtelen nagyfokú fáradtság tör önre, akkor lehetőleg más módon próbáljon meg felfrissülni! Erre remek megoldás lehet a rendszeres mozgás, ami nem csak lendületet ad, hanem a vérnyomását is normalizálhatja. Arra azonban ügyeljen, hogy a súlyzós edzések helyett lehetőleg a kardió mozgásokat válassza, mivel az előbbi vérnyomásemelő hatással bír.

süti beállítások módosítása