Mi számít magas vérnyomásnak?

 

Magas vérnyomásról beszélünk, amikor a vérnyomás rendszeresen meghaladja a 140/90 higanymilliméteres értéket. Miért pont ez a kritikus érték? Egy átfogó, sok országban végzett vizsgálat tanulsága az, hogy 140/90 Hgmm vérnyomás érték fölött ugrásszerűen növekszik a különböző keringési betegségek gyakorisága.

 

Betegség-e a magas vérnyomás?

 

Igen, betegség, amint arra a neve is utal: az orvos magas vérnyomás-betegségről beszél, amikor a vérnyomás értéke tartósan meghaladja a 140/90-es értéket. A magas vérnyomás tudományos neve: hipertónia (hypertonia). A magas vérnyomás-betegség alattomos. Nem okoz fájdalmat, kényelmetlenséget, így tünetei és súlyos szövődményei többnyire csak évek múltán jelentkeznek, amikor már nehezebb a bajt helyrehozni, mint a kezdet kezdetén.

 

Miért kell komolyan venni a magas vérnyomást?

 

Mert magas vérnyomás miatt nagyon sokan halnak meg. Magyarországon 1992-ben például 148.780 haláleset történt, a teljes halálozás több mint felét a keringési rendszer betegségei okozták

 

A halálok százalékos megoszlása

 keringési rendszer betegségei 51%

 daganatos megbetegedések 22%

 baleset, erőszak: 9%

 emésztőrendszer betegségei 7%

 légzőrendszer betegségei: 5%

 egyéb 6%

 A keringési megbetegedéseken belül a magasvérnyomás-betegség a halálesetek közel 10%-ában szerepelt közvetlen okként. Tegyük ehhez hozzá, hogy a hosszú ideig fennálló magas vérnyomás közvetve is okozhat súlyos betegségeket, amelyek ebből a statisztikából nem olvashatók ki.

 

Kiket veszélyeztet a magas vérnyomás?

 

Gyakorlatilag bárkit. A magas vérnyomás kialakulásában sok tényező játszik szerepet. Ezek közül a legfontosabbak az öröklött hajlam és az érelmeszesedés. Ha szülei, testvérei között van magas vérnyomás betegségben szenvedő, Ön is veszélyeztetett lehet. Az érelmeszesedés folyamatát gyorsítja a dohányzás, a magas koleszterin tartalmú étrend (zsíros húsok, tojás), a túlfeszített életmód, az elhízás és a mozgáshiány. Nehéz elfogadni, mégis ki kell mondanunk, a hipertónia az esetek többségében életforma betegség.

 

Az egészségtelen életforma hatása sok év alatt rakódik le az erek falán, így a magas vérnyomás többnyire középkorban, vagy ez után jelentkezik. Amennyiben a felsorolt kockázati tényezők bármelyike is előfordul az Ön életében, illetve ha elmúlt 40 éves, tanácsos félévente megméretnie a vérnyomását.

 

Miért van a vérnek "nyomása"?

 

A vér szállítja testünk minden sejtjéhez a tápanyagot és az oxigént, és vezeti el a sejtektől a káros anyagcseretermékeket. A csere a hajszálerek vékony falán keresztül megy végbe. A gyenge hajszálerekben normális körülmények között elenyészően kicsi a vérnyomás. Ahhoz azonban, hogy a vér eljuthasson ezekhez a szűk csövekhez, erős nyomásra van szükség a verőerekben. Természetesen nem csak a vér továbbhajtásához van szükség nyomásra, hanem ahhoz is, hogy a vér feljusson a fejünkbe (vagy ha éppen fejen állunk, akkor a lábunkba).

 

A folyamat arra hasonlít, mint amikor a kert öntözéséhez egyetlen vastagabb locsolócsövet több kicsi csőre ágaztatunk szét: ha a csövek vékonyak és ráadásul a vizet egy domboldalra kell feljuttatnunk, akkor komoly nyomásra van szükség, hogy minden virág vízhez jusson. A vér nyomása tehát nagyon is szükséges dolog. A vér mozgását a szív ritmikus pumpálása biztosítja. Amikor a szív összehúzódik, kiáramlik belőle a vér és megnő a nyomás. Az összehúzódást követő elernyedéskor pedig egy pillanatra nagyot zuhan a vérnyomás. Ez az ingadozás minden szívveréskor lezajlik.

 

Hogyan mérik a vérnyomást?

 

A vérnyomás mérésének elvi alapja nagyon egyszerű: minél nagyobb a vér nyomása, annál erősebben kell az ereket kívülről nyomni ahhoz, hogy a vér mozgása leálljon. A kerti locsolócsövet is könnyen össze tudjuk lapítani, ha gyengén folyik benne a víz, azonban ha erős a víz nyomása, akkor már úthengerrel lehet csak összelapítani.

 

A vérnyomás méréséhez az ereket egy levegővel felfújt mandzsettával szorítják össze. A felfújható mandzsettát a felkar köré tekerik és annyi levegőt pumpálnak bele, hogy az ereket biztosan elszorítsa. Ezután hallgatót helyeznek a könyök feletti verőérre, majd a mandzsettából fokozatosan kieresztik a levegőt. A levegő kieresztése közben az orvos hallgatózik: amikor a levegő nyomása annyira lecsökken, hogy a vér elkezd folyni az érben, akkor lüktető hangot hall. A " lüktetést" az okozza, hogy ekkor még csak a szív összehúzódásaokr mozog a vér az érben. Az így mért magasabb érték az úgynevezett szisztolés vérnyomás. Ahogy tovább csökkentjük a mandzsettában a nyomást, a vér már akkor is mozog, amikor a szív a pumpálást követő ernyedt állapotban van. A lüktető hang ilyenkor eltűnik, az ekkor mért érték az úgynevezett diasztolés nyomás.

 

A vérnyomás mérésére ma már tudunk olyan eszközt vásárolni, amivel otthon, szakértelem nélkül is meg tudjuk mérni a vérnyomásunkat. Ebben a készülékben a vér lüktető hangját a mandzsettába beépített parányi mikrofon közvetíti az érzékelőhöz..

 

Mit jelent a 140/80 Hg mm-es vérnyomás?

 

A 140-es érték a szív összehúzódásakor mért vérnyomást jelzi (szisztolés vérnyomás), a törtjel utáni 80-as szám pedig a szív elernyedésekor mért vérnyomás értéknek felel meg (diasztolés vérnyomás). A hiedelmekkel ellentétben tehát a második szám nem a szívverések számát, nem a pulzust jelzi. A szisztolés és a diasztolés vérnyomás értékek egyaránt fontosak, mert a két értéknek együtt van nagy jelentősége.

 

A kórlapon gyakran egy RR rövidítés után írja be az orvos a vérnyomás értékeket. A két R betű a vérnyomásmérés kifejlesztőjének, egy itáliai orvosnak, Scipione Riva-Roccinak a nevére utal. A számok utáni betűk (Hg mm) a higanymilliméter rövidítése. Régebben mindig, de ma is elég gyakran a vérnyomás mérő készülékben a levegő nyomását ellensúlyozó higanyoszlop magasságával mérték a nyomást.

 

Állandó-e a vérnyomásunk?

 

Nem. Túl azon, hogy a vérnyomás minden szívveréskor felszökken és lezuhan, az értékek kisebb nagyobb mértékben változnak óráról-órára is. Amikor üldögélünk, vagy alszunk, a sejteknek kevesebb tápanyagra van szükségük, vérnyomásunk ilyenkor csökken. Megeröltető munka közben a sejteknek több oxigénre van szükségük, ekkor szívritmusunk gyorsul és vérnyomásunk is emelkedik.

 

A vér nyomását szervezetünk nagyon pontosan szabályozza úgy, hogy az éppen elegendő legyen az anyagok cseréjéhez, de ne legyen a szükségesnél jóval magasabb, mert ez fölöslegesen venné igénybe a szívet és károsítaná az erek falait.

 

Hogyan szabályozza szervezetünk a vér nyomását?

 

A szabályozásnak nem ismerjük minden apró részletét, de elég sokat tudunk róla ahhoz, hogy többféle módon be tudjunk avatkozni a szabályozásba, amikor szükséges. Az érrendszerben a vér nyomása növekszik, ha (1) nő a vér mennyisége, (2) fokozódik a szív munkája, illetve ha (3) csökken az erek keresztmetszete.

 

(1) A vér mennyisége

 

Ha ugyanabba a csőrendszerbe több folyadékot préselünk, magasabb lesz a nyomás. Vérnyomásunk pusztán a vér mennyiségének emelkedésével is növekedhet. Ezért növelik a vérnyomást a sós ételek: a vérben keringő só folyadékot vesz fel, nő a vér térfogata, nő a vérnyomás. Ezt a folyamatot kevesebb só fogyasztásával egyszerűen megállíthatjuk.

 

A folyadék mennyisége növekedhet azonban a szív vagy a vese gyenge működése miatt is. Ennek legfeltűnőbb tünete a láb dagadása. Sokat segít ezen a rendszeres testmozgás, a helyes étrend és a fogyás. Gyógyszerrel is csökkenthető a vér mennyisége: ezt szolgálják a vízhajtó készítmények.

 

(2) A szív pumpálása

 

Emelkedik a vérnyomás, ha a szív gyakrabban és erősebben húzódik össze. A szív működését különböző hormonok gyorsíthatják. Egyik legismertebb szívritmus fokozó hormon az adrenalin. Ez a szabályozás nagyon előnyös, ha mondjuk egy kardfogú tigris elől kell menekülnünk: szívünk gyorsabban ver, izmaink megtelnek vérrel és máris úgy futunk mint a nyúl. A tigris lekörözése után megállunk, kifújjuk magunkat és vérnyomásunk visszaáll a normális értékre. Mindenki jól járt, tigris és ember is megkapta a napi szükséges edzés adagját. Tigris hiányában futhatunk a bőrlabda után, kocoghatunk vagy kerékpározhatunk, ez is jót tesz.

 

A bajt az okozza, hogy az adrenalin nem tudja, hogy az autóvezetés vagy egy ideges veszekedés a főnökkel-beosztottal ritkán vezet kiadós futáshoz. Ilyen helyzetekben is fokozódik az adrenalin termelés, növekszik a szívritmus és emelkedik a vérnyomás. Mivel ezt a készenléti állapotot nem követi testmozgás, másrészt az átélt veszedelem nem oldódik fel, a vérnyomás tartósan magas marad. Ez az úgynevezett káros stressz rongálja az érrendszert. Az átélt stressz mértéke csökkenthető, gyakran elegendő, ha megtanulunk igazándiból pihenni, kikapcsolódni. Természetesen a szívritmust növelő hormonok hatását gyógyszerekkel is lehet csökkenteni.

 

(3) Az erek keresztmetszete.

 

Az erek falában izomsejtek vannak, amelyek összehúzódásakor csökken az erek keresztmetszete, növekszik a vérnyomás. Az izomsejtek összehúzódásához kalciumra van szükség. A kalcium hatását és ezzel a vérnyomást szintén lehet gyógyszerekkel csökkenteni. Természetesen az erek csak akkor tudnak alkalmazkodni a terheléshez, ha az érfalak megőrizték rugalmasságukat.

 

Következetes, szívós munkával azonban elérhetjük, hogy az erek fala gyorsan "elmeszesedjen": szokjunk rá a dohányzásra, hörpintsünk fel naponta legalább *3 italt (egy egységnyi alkoholt, vagyis egy italt jelent 3 dl sőr, l,2 dl bor, o,4 dl rővidital, vagy o,6 dl sherry)*, mondjunk le a testmozgásról és cserébe reggelizzünk szalonnás tojásrántottát. Ez nem kis áldozat, a cigaretta büdös és drága, az italozás állandó másnaposságot okoz, a zsíros ételek kikészítik a gyomrot, de megéri, mert ezzel a módszerrel időt takarítunk meg. Az erek falára így 15 év alatt annyi mész rakódik le, mint amennyihez normális életforma mellett 60 évre lenne szükség...

 

Hol kezdődik a magas vérnyomás-betegség?

 

A bűvös szám a 140/90 Hg mm, az e fölötti érték már magas vérnyomásnak tekinthető. Nem mindegy azonban, hogy mennyivel van vérnyomásunk a kritikus érték fölött. A vérnyomás és a betegségek közötti összefüggést vizsgálva az orvosok azt tapasztalták, hogy minél inkább meghaladja a vérnyomás értéke a 140/90-et, annál gyakoribbak a keringési betegségek. Ha az orvos 140/90 Hgmm-es értéknél csak kicsit magasabb vérnyomást mért, nincs közvetlen veszély, de feltétlenül tekintsük ezt a mérést figyelmeztető jelnek! Rajtunk is múlik, hogy megússzuk-e a komolyabb hipertóniát. A 140 és a 160 szisztolés érték közötti vérnyomásrendszeres ellenőrzést igényel.

 

A 160 Hg mm feletti szisztolés érték egyértelműen magas vérnyomás-betegséget jelent. Amikor a vérnyomás hosszú éveken át meghaladja a 160 Hg mm-t, akkor erősen megugrik a szövődmények valószínűsége. A betegség ténye kortól és a pillanatnyi egészségi állapottól független: 160 feletti vérnyomással a húsz éves olimpiai bajnok éppúgy hipertóniás, mint a százhúsz éves ágyhoz kötött néni.

 

Van-e a törtjel utáni számnak jelentősége?

 

Igen, tulajdonképpen a törtjel utáni szám értéke fontosabb! Nagyon komoly figyelmeztetés, ha a diasztolés vérnyomás értéke is magas.

 

A törtjel előtti és utáni számot tehát külön-külön is meg kell nézni.

 

Betegség-e az alacsony vérnyomás?

 

Az esetek túlnyomó többségében az alacsony, tehát a 100 Hgmm körüli szisztolés vérnyomás nem jelez betegséget. Sokan azt hiszik, hogy az alacsony vérnyomás is veszélyes, mert például agyér-elmeszesedést okoz. Ettől nem kell tartani, sőt megfigyelték, hogy az alacsony vérnyomású emberek hosszabb életre számíthatnak. Az alacsony vérnyomású emberek túlnyomó többsége panaszmentes és általában csak véletlenül derül ki, hogy valakinek a vérnyomása az átlagos alatt van.

 

Ezzel együtt az alacsony vérnyomás okozhat kellemetlenségeket, mert ájulásra hajlamosít. Hirtelen felállás esetén szédülés, egyensúlyvesztés, szikralátás léphet fel. Vannak vérnyomás emelő gyógyszerek, a kávé is segít, a legjobb gyógyszer azonban a rendszeres testmozgás.

 

Aggasztó-e az ingadozó vérnyomás?

 

Igen, az ingadozó vérnyomás rendszerint a tartós és sajnos a súlyos magas vérnyomás-betegség kialakulásának kezdeti szakaszában lép föl. Az ingadozó vérnyomás rendkívül félrevezető tüneteket okoz: a beteg gyakran átéli az alacsony vérnyomás okozta kellemetlenségeket: szédül, esetleg elájul. Ha ilyenkor megméri vérnyomását, nagyon alacsony értéket talál. Ugyanakkor a vérnyomás hirtelen felszökkenését vagy nem érzékeli, vagy összetéveszti az alacsony vérnyomást kísérő jelenségekkel.

 

A beteg nem fordul orvoshoz, mert abban a hiszemben van. hogy alacsony a vérnyomása. Növeli a napi kávéadagot, sőt előfordulhat, hogy a beteg elkezdi "kezelni" magát alacsony vérnyomás ellen! Jobban nem is árthatna magának! Ha akár magas, akár alacsony vérnyomást észlelünk, mérjük rendszeresen a vérnyomásunkat.

 

Milyen vérnyomás érték tekinthető egészségesnek idős korban?

 

A normális vérnyomás értéke idős korban is 140/90 alatt van. Az időskori magas értéket régebben normálisnak tartották, mert a vizsgálatok szerint idősebb korban rendszerint tényleg növekszik a vérnyomás. Nem is olyan régen pl. azt tartották, hogyha a korhoz százat adunk, megkapjuk a normális vérnyomás értéket. Ezek szerint egy 30 éves embernek 130, egy 70 évesnek pedig 170 Hgmm lenne az egészséges vérnyomása. Ez tévedés!

 

A vérnyomás emelkedése a kor előrehaladtával sem törvényszerű, egészséges folyamat, hanem az érrendszer károsodásának, elsősorban a meszesedésnek a jele. A magas vérnyomást ezért idős korban is kezelni kell.

 

Mi a másodlagos hipertónia?

 

A magas vérnyomás-betegség hátterében az esetek kb. 10 %-ában valamely szerv megbetegedése áll. A betegség következtében másodlagosan kialakult magas vérnyomás-betegséget másodlagos (szekunder) hipertóniának nevezzük.

 

A másodlagos hipertónia ritka és sokféle oka lehet:

 

 

• veseér-szűkület
   
• vesebetegségek (vesegyulladás, vese-cysta, vesedaganat, vese tbc)
   
• hormonális betegségek (mellékvesekéreg-daganat, agy-alapimirigy-daganat, mellékpajzsmirigy elváltozások stb.)
   

 

Mit nevezünk esszenciális hipertóniának?

 

Azt a magas vérnyomás-betegséget, amelynek a hátterében nem lehet szervi elváltozást kimutatni. A statisztika szerint a hipertóniás esetek zöme, kb. 90%-a ilyen. Ez esetben ezt esszenciális (alapvető) hipertóniának nevezzük. Az esszenciális hipertónia kialakulásában számtalan tényező játszhat szerepet, de ezek közül egyiket sem lehet kizárólagosan felelőssé tenni. A háttérben megbújó okok a következők lehetnek

 

 

• öröklődés: a tapasztalat azt mutatja, hogy egyes családokban halmozottan fordul elő ez a megbetegedés. Szüleinktől azonban nem a vérnyomás értékét, hanem a magas vérnyomásra való hajlamot örökölhetjük. Ez a megkülönböztetés fontos, mert azt jelenti, hogy hajlamosító háttér esetén is kivédhető a betegség.
   
• tunyaság (fizikai inaktivitás): a mozgásszegény életmód jelentős szerepet játszik abban, hogy századunk végén megemelkedett a szív és érrendszeri megbetegedésben szenvedők száma.
   
• elhízás: a mozgás hiánya általában testsúlynövekedéssel szokott együtt járni. Az elhízás azonban önmagában is növeli a magas vérnyomás veszélyét.
   

 

Érthető tehát, hogy miért nevezik a hipertóniát "életforma betegségnek". Elkeserítő azt látni, hogy a legtöbb halált okozó betegség a helytelen életforma következtében alakul ki. Jobb lesz a közérzetünk azonban ha megfordítjuk a képletet: életformánk megváltoztatásával csökkenthetjük a magas vérnyomás-betegség kialakulásának kockázatát, illetve ha már beleestünk a gödörbe, kivédhetjük a szövődményeket.

 

Vannak-e tünetei a magas vérnyomásnak?

 

A magas vérnyomás legtöbbször hosszú évekig nem okoz panaszt ezért "lopakodó gyilkosnak" is nevezik. Talán meglepő, de az esetek felében véletlenül, pl. szűrővizsgálat kapcsán derül ki a betegség. Sokan éppen ezért nehezen veszik tudomásul, hogy betegek, kezelésre szorulnak, hiszen nincsen panaszuk. Fontos azonban, hogy már ekkor elkezdjék a kezelést, mert a szövődmények ezzel megelőzhetők.

 

Okozhat-e fejfájást a hipertónia?

 

Igen, ha van panasz, akkor ez a leggyakoribb. A fejfájás jelentkezhet enyhe, tompa nyomásként, de gyakoribb a tarkótáji, fejtető felé sugárzó feszülő érzés, fájdalom. A magas vérnyomás okozta tartósabb fejfájás többnyire a reggeli órákban erős és később, munka közben csökkenhet. A nagyon magas vérnyomás rohamokban jelentkező, igen heves fejfájást is okozhat. Ha a hipertóniás betegnél a fejfájás jellege megváltozik, felerősödik, vagy gyakoribb lesz, ez jelezheti az un. rosszindulatú magas vérnyomás kialakulását, ez mindig orvosi ellátást igényel. Fejfájást nem csak a hipertónia válthat ki. Gyakran jelentkező fejfájás esetén keressük fel kezelőorvosunkat, hogy tisztázzuk a kiváltó okot.

 

Okozhat-e szédülést?

 

A szédülés ugyancsak gyakori tünete a magas vérnyomásnak. A magas vérnyomással járó szédülés általában bizonytalanságérzést jelent.

 

Szédülést válthat ki a magas vérnyomás hirtelen esése. Gyakran panaszkodnak például a hipertóniás betegek arról, hogy felálláskor elszédülnek: ez a vérnyomás hirtelen csökkenésének a jele. Ezt megelőzhetjük azzal, hogy óvatosan kelünk fel fekvő ill. ülő helyzetből, mintegy hozzászoktatjuk magunkat a megváltozott testhelyzethez. Leginkább idős betegeken gyakori az agyi érelmeszesedéssel összefüggő szédülés, mely a csökkent agyi vérellátással magyarázható. A nyaki csigolyák meszesedése is okozhat, akár már viszonylag fiatal korban is szédüléses panaszokat.

 

Egyéb tünete lehet még a magas vérnyomásnak a fülzúgás, szívdobogás-érzés, mellkasi nyomásérzés, átmeneti látászavar, súlyos esetben átmeneti teljes látásvesztés, orrvérzés, fáradékonyság, nyugtalanság, álmatlanság.

 

Itt is hangsúlyoznunk kell azonban, hogy hasonló tüneteket más betegségek is kiválthatnak, illetve, hogy a hipertónia gyakran semmilyen panaszt nem okoz. A legokosabb tehát, ha gyanús tünetek esetén orvoshoz fordulunk, és ha nincsen panaszunk, akkor is évente legalább egyszer megméretjük, vagy magunk megmérjük a vérnyomásunkat.

 

Mi az a hipertóniás krízis?

 

Extrém magas vérnyomásérték jelentkezésekor súlyos idegrendszeri tünetek alakulhatnak ki, ilyen pl. erős főfájás, tompultság, zavartság, eszméletvesztés, epilepsziás görcsök. Ezek a tünetek az agy duzzanatára (hypertenziv enkefalopátia) utalnak. A hipertóniás krízis sürgős kórházi ellátást, azonnali gyógyszeres beavatkozást igényel!

 

Melyek a magas vérnyomás szövődményei?

 

Az elhanyagolt magas vérnyomás súlyos szövődményeket okozhat. Gyakori a következő történet: a beteg tudja, hogy magas a vérnyomása, életformáján mégsem változtat, gyógyszereit nem szedi, mert nincsenek ijesztő tünetei. Az állandósult magas vérnyomás 10-15 év alatt észrevételenül súlyos érelmeszesedést okoz az életfontosságú szervekben: az agy, a szívizomzat, a vese, a szem ütőereiben. Amikor ezeknek az elváltozásoknak a tünetei megjelennek, már sokkal kisebb esély van a gyógyulásra, mint a kezdet kezdetén. A szövődmények felsorolását azonban nem ijesztgetésnek szánjuk: ezekről tudnia kell a betegnek, hogy időben felismerje a bajt.

 

Agyér-elmeszesedés: az agy kis ereinek falán "mész" rakódik le, az erek fokozatosan beszűkülnek, csökken az agyszövetek vérellátása. Kezdetben ez semmilyen tünetet nem okoz. Az erek további szűkülésével egyre több ér fokozatosan elzáródik, egyes agyterületek nem jutnak elég oxigénhez, tápanyaghoz, ami apró elhalásokat okozhat az agy állományban. Ez a folyamat kezdetben nem jár drámai tünetekkel: a beteg kissé feledékenyebb lesz. Ezt követően a tünetek egyre súlyosabbak: emlékezetkiesés, a szellemi képességek hanyatlása, a koncentrációképesség csökkenése, majd később személyiségváltozás, az érzelmi élet hullámzása lép fel.

 

Agytrombózis (agyi infarktus): egy nagyobb ütőeret vérrög zár el. Az a terület, amely így kiesik a vérellátásból, elhal, ezt "agylágyulásnak is nevezik". A tünetek súlyosak és legtöbbször azonnaliak. A tünetek jellege azon múlik, hogy milyen agyterületet válik működésképtelenné. Leggyakoribb tünetek: végtagügyetlenség, gyengeség vagy végtagbénulás, a száj félrehúzódása, érzés-zavar a végtagokban, beszédzavar, látászavar stb.

 

Agyvérzés (apoplexia, gutaütés, szélütés): az agy egyik nagyobb ere megreped, a vér elönt egy nagyobb agyterületet és így az működésképtelenné válik. Az agyvérzés tünetei: erős, hirtelen kialakuló fejfájás, hányinger, hányás, eszméletvesztés, féloldali végtag- és arcizombénulás. Míg az agyerek elmeszesedésében a magas vérnyomás csak közvetve felelős, az agyvérzést többnyire közvetlenül a hipertónia okozza. Nem véletlen, hogy az agyvérzésben elhunytak 60-80 %-nál hipertónia szerepel a kórelőzményben.

 

Szívelégtelenség: a szív kisebb ütőerei elmeszesednek. Az erek beszűkülnek, a szívizomrostok megvastagodnak, a szív vérellátása romlik, a szív ereje csökken. Ez a szövődmény elsősorban azokat a hipertóniás betegeket érinti, akik nagyon keveset mozognak. A kezdeti figyelmeztető jeleket észre kell venni: a megterhelést követő nehézlégzés, fáradékonyság. Idővel a tartós oxigénhiány miatt a rostok elsorvadnak, a szív összehúzóereje csökken, és kialakulnak a szívelégtelenség tünetei, amelyek egyre kisebb terhelésre, végstádiumban pedig már nyugalomban is jelentkeznek. Az ajkak, körmök szederjessé válnak, kínzó nehézlégzés, lábdagadás lép fel, az éjszakai vizeletmennyiség fokozódik. Gyakran álmatlanság és éjszakai zavartság is társul a képhez.

 

Angina pectoris: a szív koszorúereinek elmeszesedése következtében az erek beszűkülnek, a szív oxigénellátása csökken és ezt időről-időre visszatérő szorító mellkasi fájdalom kíséri.

 

Szívinfarktus: egy nagyobb koszorúér hirtelen elzáródása okozza. Az angina pectorishoz hasonló jellegű, de ijesztő mértékű tünetekkel jár: mellkasi fájdalom, halálfélelem, vérnyomásesés, nehézlégzés, verejtékezés, sápadtság.

 

A vesében a magas vérnyomás következtében károsodhatnak a vese erecskéi és a vese állománya. Csökken a kiválasztás, a méregtelenítés hatékonysága. Vese-elégtelenség alakulhat ki, amely kezelés hiányában halálhoz vezet.

 

A szemben is kialakulhatnak szövődmények. A hirtelen fellépő igen magas vérnyomás hatására megrepedhetnek a szemfenék erei, ami látászavart okoz. A vérnyomás rendezésével a bevérzések és a vizenyő felszívódik, a látásélesség javul. Tartósan magas vérnyomás a szemben is érelmeszesedést és vérellátási zavarokat és ezzel helyi sejtpusztulást okoz. Ennek következménye a látótérkiesés, azaz a beteg a látóterének bizonyos részeit egyáltalán nem észleli. Súlyos szövődmény a recehártya ereinek trombózisa, amely hirtelen vakságot okozhat.

Hány mérés kell a diagnózishoz?

Ahhoz, hogy az orvos kimondhassa, a vérnyomás értéke tartósan meghaladja az egészséges értéket, három nap különbséggel legalább három vérnyomásmérést kell végeznie. Alacsonyabb vérnyomásértékek esetén, és kifejezetten ingatag vérnyomású betegeknél ennél még több mérés kívánatos.

Mit vizsgál az orvos?

A magas vérnyomás megállapítása után egy fájdalommentes, de nagyon részletes vizsgálat következik. Ennek többszörös célja van, vegyük ezeket sorba.

1. A hipertónia okának kiderítése: Az esetek közel 10%-ában a magas vérnyomás hátterében egyéb, súlyos betegség áll. Az orvos először azt méri fel, hogy mi okozza a hipertóniát. Ha a háttérben vesebetegséget, veseérszűkületet, hormonális betegséget, vagy mellékvese-daganatot gyanít, akkor további vizsgálatokat végez, hogy az alapbetegséget mielőbb kezelni lehessen. Amennyiben van alapbetegség, akkor annak gyógyításával a magas vérnyomás szinte magától megszűnik.
2. A hipertónia következményeinek felismerése: Az orvos felméri, hogy hol tart a betegség, kialakultak-e már szövődmények. Szövődmények esetén ugyanis nem elegendő a vérnyomás beállítása. Ügyelni kell arra is, hogy a károsodott szervek (szív, vese, szem, erek) állapota ne romoljon tovább. Súlyos szövődmények kialakulása esetén nagyon részletes kivizsgálásra van szükség. Ebben több szakember (szívgyógyász, ideggyógyász, szemész stb.) vesz részt.
3. A kísérőbetegségek és a kockázati tényezők feltárása: A z alapbetegség, tehát a hipertónia mellett az esetleges kísérőbetegségeket is vizsgálni kell. Az orvos megállapítja, van-e kezdődő cukorbetegség, szívkoszorúér-szűkület, agyi érelmeszesedés, vérzsírszint-emelkedés stb., amelyek súlyosbíthatják a magas vérnyomás károsító hatásait.
4. A már ismert hipertóniás beteg állapotának nyomon követése: Az első vizsgálat csak a tényeket állapítja meg. Nem elég azonban pusztán a pillanatnyi állapotot megismerni, a kezelés hatását rendszeresen ellenőrizni kell, hogy szükség esetén változtatni lehessen a gyógyszerezésen.

Mi az anamnesis?

Frissen észlelt hipertónia esetén az orvos igen részletesen kikérdezi a beteget. Ezt hívjuk a kórelőzmény (anamnesis) felvételének. A betegség hátterét az orvos több szempont alapján tisztázza.

Családi terheltség: az orvos először a "felmenőink" iránt érdeklődik: volt-e a családban hasonló megbetegedés. A nagyszülők, szülők, testvérek milyen betegségekben szenvedtek, előfordult-e szívinfarktus, cukorbetegség, agyvérzés stb. Ezzel az orvos azt becsüli fel, hogy van-e erős családi hajlamunk a hipertóniára.

Korábbi betegségek: a megfelelő kezelés érdekében ismerni kell a korábbi betegségeket, a vese, a szív betegségeire utaló jeleket, a korábbi vérnyomásmérések értékeit.

Életforma: az orvos ezután egészen "indiszkrét" kérdéseket tesz fel: életkörülményeink, életritmusunk, a munkahelyi terhelés, esetleges családi, munkahelyi konfliktusok iránt érdeklődik. Rákérdez arra is, hogy dohányzunk-e, mennyi alkoholt és kávét fogyasztunk, mit eszünk. Fontos, hogy ezekre a kérdésekre őszintén válaszoljunk. Az orvos amúgy is látja az állapotunkat, most azt próbálja tisztázni, hogy ebben milyen szerepe lehetett az életformánknak. Furcsa talán, de mégis így van: ha elhallgatjuk rossz szokásainkat, akkor az orvos az esetet a valóságosnál súlyosabbnak ítélheti meg...

Panaszok: a kórelőzmény felvétele után következik a panaszok részletes felsorolása. Ezt az orvos célzott kérdésekkel segíti elő, rákérdez arra, hogy

1. előfordult-e rohamokban jelentkező szívdobogásérzés, kipirulás, remegés, izzadás, sápadtság, fejfájás, szédülés?
2. fennáll-e hosszabb ideje étvágytalanság, fáradékonyság, álmatlanság?
3. jelentkezett-e már a szív érintettségére utaló jel, pl. terhelésre jelentkező nehézlégzés, lábdagadás, gyakori, éjszakai vizelés, stb.
4. fellépett-e már mellkasi nyomásérzés, halálfélelemmel kísért mellkasi fájdalom, a bal kar zsibbadása?
5. volt-e átmeneti látászavar?

Hogyan történik a fizikális vizsgálat?

A kikérdezést követi a fizikális vizsgálat, amelynek során az orvos megfigyeli a beteg alkatát, az esetleges elhízás mértékét. A szív vizsgálata során felméri annak nagyságát, a zörejek, ritmuszavarok jelenlétét vagy hiányát. A tüdő meghallgatása során kideríthető, hogy fennáll-e pangás. Ezután hasi vizsgálat következik a máj, a lép kikopogtatásával, a vesék érzékenységének megállapításával. Igen fontos a perifériás erek megtapintása, a nyaki nagy erek meghallgatása.

A fizikális vizsgálat után minden esetben elkészítik az EKG vizsgálatot, amely pontosabb felvilágosítást ad a szív állapotáról, nagyságáról, ritmusáról, valamint a szívet tápláló koszorúerek betegségéről. Szükséges mellkasröntgen készítése is, ez az esetleges szívtágulatról, annak mértékéről, a tüdőpangásról ad felvilágosítást.

A szemészeti vizsgálat fontos eleme a magas vérnyomás kivizsgálásának. A szemfenéki ereket közvetlenül meg lehet figyelni és ezek hűen tükrözik az egész szervezet ereinek állapotát.

A hasi ultrahang vizsgálat segítségével láthatóvá válnak a vesék, azok szerkezete, valamint a vesék és mellékvesék kóros elváltozásai. Ez egy fájdalmatlan, de igen hasznos vizsgálat, mert az összes hasi szervről tájékoztatást ad. A későbbiekben ennek a megismétlése is szükségessé válhat.

A laboratóriumi vizsgálatok közé a vér- és vizeletvizsgálat tartozik. A vérvizsgálat során minden esetben vérkép, vércukor, vérzsír, vesefunkciós, májfunkciós vizsgálat történik. A vizeletből következtetni lehet a vese működésének hatékonyságára. Amennyiben kiderül, hogy a hipertónia hátterében vesebetegség is fennáll, akkor bonyolultabb vizsgálatok elvégzése is szükségessé válhat, ilyen a vese izotópos, festéses vizsgálata, ill. a vese ereinek megfestése, amellyel a vesék állapotára, kóros folyamataira kaphatunk felvilágosítást.

Szükség van-e gyógyszeres kezelésre?

Nagyon magas vérnyomás érték esetén csak gyógyszeres kezeléssel adható megbízható és gyors segítség. Amennyiben a diasztolés vérnyomás (tehát a törtjel utáni szám) értéke meghaladja a 95 Hg mm-t és az orvos esetleg már szövődményeket is észlel, akkor nincs mese, azonnal el kell kezdeni a gyógyszerezést, mert csak így csökkenthető a vérnyomás a biztonságos szintre. Enyhébb esetben a fogyás, a testmozgás és a sófogyasztás csökkentése önmagában is eredményre vezethet.

Milyen gyógyszerek hatnak a vérnyomásra?

Mi itt nem írhatjuk le a használatban lévő gyógyszerek nevét, csak azt, hogy milyen módon hatnak. A vérnyomást csökkentő gyógyszereknek 4 fő csoportja van:

1. vízhajtók,
2. béta-blokkolók,
3. az angiotenzinre ható szerek és a
4. kalcium háztartásra ható szerek.

Ezeknek már a nevük is bonyolult, működésük pedig ennél is komplikáltabb. Vegyük ezért sorba a gyógyszer csoportokat egyenként.

Hogyan hatnak a vízhajtók?

A vízhajtók (diuretikumok) fokozzák a só- és vizeletürítést. Csökkentik a keringő vér mennyiségét és ezzel a nyomását is. Tartós szedés esetén megváltoztatják az érfal érzékenységét a vérben keringő érösszehúzó anyagokkal szemben, az erek ellazulnak, csökken a vérnyomás. A veseműködés károsodása, krónikus szívelégtelenség esetén erősebb hatású vízhajtókra van szükség.

A vízhajtók egy része a víz mellett a káliumot is kihatják a szervezetből, ekkor a káliumot pótolni kell. Enyhe hatású gyógyszerek esetében elegendő a káliumtartalmú ételek fogyasztása (pl. banán, narancs). Erősebb hatású gyógyszer esetén pedig elengedhetetlen a gyógyszeres káliumpótlás, mert ennek hiánya szívritmuszavarhoz, izomgyengeséghez vezethet. Vannak azonban olyan vízhajtók is, amelyek visszatartják a káliumot a szervezetben. Feltétlenül kérdezzük meg ezért a kezelőorvosunkat, hogy van-e szükség káliumpótlásra.

A vízhajtó előnye, hogy elhúzódó hatása miatt elég általában naponta egy alkalommal bevenni. Viszonylagos olcsóságuk sem mellékes szempont manapság. Hátrányuk, hogy emelhetik a vér húgysavtartalmát, a vércukorszintet, zsírszintet.

Mit gátolnak a béta blokkolók?

A következő nagyobb gyógyszer csoportba a fura nevű béta blokkolók tartoznak. Hatásuk megértéséhez tudnunk kell, hogy egy hormon, az adrenalin dolga az, hogy a vérbe jutva "üzenjen" a szívnek, erőteljesebb munkára van szükség. Az "üzenetet" a vérerek falán elhelyezkedő érzékelők az úgynevezett béta receptorok veszik. A béta blokkoló gyógyszerek ezeket az "érzékelőket" és ezzel az üzenet továbbjutását gátolják. Amikor tehát a vérben jelen van a béta blokkoló gyógyszer, akkor hiába kerül adrenalin a vérbe, a szív nem kezd fokozott munkába és így a vérnyomás sem emelkedik.

Többnyire a fiatal betegek kapnak béta blokkolókat, de szívinfarktus elszenvedése után idősebbeknek is gyakran írják fel az orvosok. Hatásuk a gyorsult vérkeringésre is jó.

Elkőnyük, hogy nem okoznak só és vízvisszatartást. Érdekes tapasztalat, hogy 1-2 éven át tartó szedés után a gyógyszeradagot gyakran csökkenteni lehet.

Nincsen gyógyszer mellékhatás nélkül: a béta blokkolók veszélyesek lehetnek az asztmára hajlamos betegek számára. Ennek az az oka, hogy a tüdő hörgőinek falában is vannak béta receptorok. A hörgőkben a béta receptorok ellazulást okoznak, ha gátoljuk őket, akkor a hörgők összehúzódnak, ezért a gyógyszer néha hörgőgörcsöt válthat ki, ami asztmás rohamban nyilvánulhat meg.

Mi az angiotenzin?

Az angiotenzin a szervezet természetes vérnyomás emelő anyaga. A gyógyszerek harmadik nagy csoportjába azok a készítmények tartoznak, amelyek megakadályozzák az angiotenzin képződését. Ezek a gyógyszerek is csökkentik a vérnyomást, emellett kedvezően hatnak a szívre, szívelégtelenségben szenvedőknek is adhatóak. További hatásuk közé tartozik, hogy csökkentik a depressziót. Jól adagolható, kisebb és nagyobb mennyiségű hatóanyagot tartalmazó tabletták vannak forgalomban.

Hogyan hatnak a kalcium antagonisták?

Az erek falában izomsejtek vannak, amelyek összehúzódása csökkenti az ér keresztmetszetét és így növeli a vérnyomást. Az összehúzódáshoz szükség van kalciumra, amely kicsi csatornákon át áramlik be a sejtbe. A vérnyomás csökkentő gyógyszerek negyedik csoportja, a kalcium antagonisták lezárják ezeket a kalcium csatornákat. Ezért e gyógyszereket kalcium-csatorna gátlóknak, blokkolóknak is nevezik. Kalcium hiányában összehúzódás helyett értágulat jön létre, ami csökkenti a vérnyomást. Ugyanilyen módon ezek a szerek a szív koszorús ereit is tágítják, ezért gyakran használják őket szívkoszorúér okozta mellkasi fájdalom (angina pectoris) esetén.

A leggyakrabban használt kalcium-antagonista tabletta szétrágva és igen hamar, nagyon hatásosan csökkenti a vérnyomást. A hatás néhány percen belül jelentkezik, így magas vérnyomás esetén azonnal hathatós segítséget nyújthat. Mellékhatásként kipirulás, szívdobogásérzés jelentkezhet. A kalcium antagonisták nem ritka mellékhatása a lábdagadás, ilyenkor vízhajtókkal egészítik ki a terápiát. Miért kell komolyan venni az orvosi előírásokat?

Látható, hogy a gyógyszerek megválasztása, a mellékhatások csökkentése nem egyszerű feladat, ezért nyomatékosan fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy gyógyszert csak orvosi ellenőrzés mellett szabad szedni. Amennyiben az orvos úgy látja, hogy a kezdeti gyógyszer nem elég hatásos, akkor emelheti a gyógyszer adagot, illetve a kezelést többféle gyógyszer kombinációjával folytathatja. Mivel a gyógyszerekkel a szervezet saját szabályozásába avatkozunk be, a kezelés kialakítása mind az orvos, mind a beteg részéről odafigyelést és türelmet igényel.

Hogyan szedjük a gyógyszereket?

• Alakítson ki az orvossal bizalmi kapcsolatot, értse meg a kezelés lényegét és vegyen aktívan részt a kezelésben.
• A gyógyszereket előírás szerint, rendszeresen szedje.
• Ne próbálkozzon a "szomszéd" gyógyszerével! Soha ne módosítsa önkényesen gyógyszerelését.
• Legyen türelmes. Ne feledje, a gyógyszerek többsége napok, vagy hetek múlva fejtik ki hatásukat.
• Beszélje meg orvosával, ha bármilyen vérnyomásra ható készítménnyel próbálkozik (pl. gyógytea, gyógynövénykivonatok, fokhagymakapszula, illóolaj). Esetleg csökkenthető az addig szedett gyógyszerek mennyisége.
• A gyógyszereket étkezés után kell bevenni, mert az éhgyomorra bevett gyógyszer a hirtelen felszívódás miatt túl gyorsan hat és túl erős vérnyomáscsökkenést eredményezhet.
• Az elfelejtett gyógyszeradagot ajánlatos minél hamarabb bevenni, hogy biztosítsuk a folyamatosan szedett napi összmennyiséget.
• A vérnyomás-beállítás kezdeti szakaszában különböző mellékhatások jelentkezhetnek. A leggyakoribb kezdeti, múló jellegű mellékhatás a szédülés, a bizonytalanság érzés. A mellékhatások miatt a kezelést ne hagyjuk abba, de értesítsük kezelőorvosunkat.
• A vérnyomás beállítás első két hetében az esetleges szédülés miatt kerüljük a veszélyes helyzeteket, ne vezessünk gépkocsit. Fekvő, ülő vagy guggoló helyzetből ne álljunk fel hirtelen, mert megszédülhetünk.

Mit tegyen a frissen felfedezett hipertóniás?

A legfontosabb feladat: el kell fogadnunk, hogy a tartósan magas vérnyomás súlyos betegség és meg kell tanulnunk ezzel együtt élni. Barátkozzon meg a gondolattal, hogy hosszú időn át, - esetleg egy egész életen át - szednie kell a gyógyszereket. Van jó hír is: az ellenőrzött, megfelelően beállított vérnyomás mellett tünet- és panaszmentesen élhet.

Vegye komolyan a betegségét, a kivizsgálást kővetően szedje a felírt gyógyszereket. Ellenőriztesse rendszeresen a vérnyomását, akkor is, ha nincsen semmilyen panasza. A magas vérnyomás-betegség hosszú ideig nem jár kellemetlen tünettel, de eközben is roncsolja az ereket, a szerveket.

Legjobb, ha a beteg saját maga is méri a vérnyomását. Az értékeket vezesse be a Naplóba és mutassa meg a kezelőorvosnak.

A gyógyszerszedés szükséges, de nem elegendő az érrendszer karbantartásához. Ha a magas vérnyomást az életformánk okozta, akkor változtatnunk kell szokásainkon. Ez a legfontosabb tanács, mert egészségesebb életmóddal nem csak a hipertónia szövődményei, hanem egyéb betegségek is megelőzhetőek. Szerencsére gyakran előfordul, hogy egy frissen felfedezett betegség hatására az ember lemond káros szokásairól és így néhány év múlva "egészségesebb" lesz, mint valaha.

Milyen gyakran kell vérnyomást méretni a hipertóniás betegnek?

Amennyiben a beteg panaszmentes, hetente két alkalommal elég ellenőriznie a vérnyomás-értékeit. Panasz esetén többször, szokatlan rosszullétkor pedig minden esetben meg kell mérnie vérnyomását. Érdemes tehát vérnyomásmérő készüléket vásárolnia minden hipertóniás betegnek. Az egyszerűbb készülékek ára nem haladja meg a két-három hónapos gyógyszerigény költségét. Rendszeres méréssel, életformaváltással pedig csökkenteni lehet a gyógyszerigényt: a vérnyomásmérő-készülék tehát jó befektetés, vagy hasznos karácsonyi ajándék is lehet.

Lehetőség van ma már 24 órás vérnyomáskövetésre /tartós vérnyomásmonitorizálás/ , amelynek nagy a jelentősége, mert a vérnyomás nagy napszaki ingadozást mutat. Segitségével lemérhetjük, mikor kezd hatni a gyógyszer, ill. az esetlegesen fellépő rosszulléthez társul e vérnyomáskiugrás. Ilyenkor a beteg megkapja a készüléket, majd hazamegy, végzi napi megszokott tevékenységét, közben a gép dolgozik, eltárolja az adatokat, majd 24 ó multán az orvos leolvassa a mért értékeket, és ennek megfelelően változtatja meg a gyógyszerelést.

Hogyan mérjük otthon a vérnyomásunkat?

Automatikus vérnyomásmérővel. Ezek a készülékek megbízhatóan működnek, ha betartjuk a használati és kezelési tanácsokat. Fontos, hogy a kart elszorító mandzsetta kényelmesen körbeérje karunkat. Nagyon kövér, vagy nagyon izmos embernek nagyobb mandzsettára van szüksége. Az ereket csak a mandzsetta szoríthatja: a felgyűrt ruha ujja kicsit se gátolhatja a vérkeringést.

A mandzsettát úgy kell felhelyezni, hogy felfújás előtt beleférjen egy ujjunk. Nem mindegy az sem, hogy hova helyezzük a beépített mikrofont. Ennek a könyökhajlat közepétől kissé beljebb, a test felé kell lennie. Itt van a felkar fő ütőere, aminek lüktetését a készülék érzékeli.

Fontos a kar helyzete, a mandzsetta magassága a szívhez képest. Arra törekedjünk, hogy a mandzsetta a szív magasságában legyen. Legegyszerűbb, ha ülő helyzetben az asztalra tesszük karunkat, vagy pedig a törzs mellett kinyújtott karon mérjük a vérnyomást.

Hibaforrás a beteg drukkja. A vérnyomásméréshez nyugodt körülményeket kell biztosítani.

A vérnyomást időnként mindkét karon meg kell mérni. Ha l5-20 Hg mm-nél nagyobb különbséget észlelünk, szóljunk a kezelőorvosnak.

A műszer meghibásodhat: a lyukas pumpa, az egyenetlenül nyíló szelep, a mandzsetta kilyukadása, vagy a tépőzár elöregedése bizonytalanná teszi a mérést.

Az elektromos kijelzésű vérnyomásmérőket időnként hitelesíteni kell, ne feledkezzünk meg az időszakos elemcseréről sem. Az elem egyébként hosszú ideig tart, kivéve az olyan készülékeket, amelyekben a mandzsettát az elemmel működtetett kis motor fújja fel. Ez ugyan kényelmesebb, mint kézzel pumpálni, vásárláskor azonban gondoljuk meg, mennyi elemet ér a kényelmünk...

Mikor és milyen körülmények között mérjük a vérnyomást?

A vérnyomást nyugodt állapotban, ülve kell mérni. Megerőltető munka, kávézás után érdemes várni egy fél órát a méréssel. A mérést naponta azonos időben, például délelőtt végezze.

Gyógyszerváltoztatás esetén, vagy más, társuló betegség felléptekor ennél gyakoribb mérésre van szükség, amíg gyógyszeradagját, vérnyomásértékét beállítják az optimális szintre. Ha otthonában nagyon magas vérnyomásértéket mér, akkor feküdjön le és pár perc elteltével mérje meg újra. Újabb magas érték esetén vegyen be egy tablettát, amit az orvos ilyen esetekre ajánlott.

Melyek a magas vérnyomás kockázati tényezői?

A kockázati tényezők, vagy másképpen "rizikó-faktorok" azok a körülmények, amelyek megléte bizonyítottan megnövelik egy adott betegség kialakulásának valószínűségét. Ezeket ma már egészen pontosan ismerjük:

• öröklött hajlam
• túlzott sófogyasztás
• magas vérzsírszint
• alacsony fizikai aktivitás
• elhízás
• italozás
• stressz
• dohányzás

Fontos, hogy amennyire csak lehetséges, kiküszöböljük életünkből a kockázati tényezőket. A hipertónia egyik lehetséges okozóján, a családi háttéren, a "génjeinken" ugyan nem tudunk változtatni, de megfelelő életformával az öröklött hajlam tényleges megnyilvánulását is mérsékelni lehet. Az összes többi veszélyforrást viszont teljesen kiiktathatjuk életünkből. A kockázati tényezők közül a dohányzás a leggyilkosabb.

Minden ami jó, egészségtelen?

Egy régi vicc szerint minden ami jó az életben az vagy káros, vagy erkölcstelen. Ez viccnek jó, de szerencsére nem igaz. Érdemes elgondolkodni azon, hogy valójában mennyi öröm van az elhízásban vagy a dohányzásban. Kellemes érzés a fölös kilókat cipelni? A dohányosok boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak vagy talán egészségesebbek mint a nem dohányosok? Szebb a bőrük, kellemesebb a leheletük? Az agyonsózott étel jobb ízű, mint a kellemesen fűszerezett? Nagyobb öröm fotelből nézni órákon át az unalmas TV műsort, mint sétálni az erdőben a gyerekekkel vagy unokákkal? Az, aki nyugtalanná válik, ha véletlenül nem jut hozzá az esti 3-4 üveg söréhez, vagy a 2-3 "feles"-hez boldogabb, mint az aki egy teával zárja a napot?

Káros szokásaink valójában nem jelentenek pótolhatatlan örömforrást. Más kérdés, hogy az életforma megváltoztatása kezdetben jár némi szenvedéssel. Az, aki már egyszer öt napra "leszokott" a dohányzásról, vagy már átesett két fogyókúrán, úgy éli meg, hogy létezni sem lehet füst vagy édesség nélkül. Ne vetítsük ki azonban a rossz szokások felhagyásával járó néhány hetes szenvedést a későbbi évekre. Kérdezzük meg azok véleményét, akiknek sikerült véglegesen megszabadulniuk a dohányzástól vagy a súlyfölöslegtől. Akik ezen túlestek már, tudják, hogy az egészségesebb életforma nem csak az egészség miatt fontos, hanem egyszerűen önmagában is kellemes.

Magas vérnyomással nincs sok választásunk, mindenképpen meg kell szabadulnunk káros szokásainktól. Van, aki erre csak legyint, nem olyan fontos hogy 10-15 évvel előbb vagy később halunk meg. Valójában itt nem pusztán az évek számáról van szó, hanem az élet minőségéről. A kezeletlen magas vérnyomás az évtizedek alatt olyan aknamunkát végez, ami nem csak évektől, de szerencsétlen esetben a látástól vagy a szellemi képességektől fosztja meg az embert.

Hogyan változtassunk életformánkon?

Vérmérséklet dolga. Van aki csak "egyszer s mindenkorra", azonnal és végérvényesen tud változtatni, van aki fokozatosan, előzetes terv szerint halad előre. Ez mindegy, csak a végeredmény számít.

Mivel az utóbbi évtizedekben világszerte milliók változtatták meg sikeresen életformájukat, elegendő tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy jó gyakorlati tanácsokat lehessen adni ehhez a folyamathoz. Amit ajánlunk tehát, azok kipróbált és követhető módszerek:

• gondoljuk át őszintén életformánkat
• kezdjük ott a változtatásokat, ahol a leggyorsabban érhetünk el sikert
• legyünk következetesek, ugyanakkor
• ne adjuk fel a küzdelmet egy-két átmeneti visszaesés után
• örüljünk őszintén sikereinknek, és ami a legfontosabb,
• használjuk ki az új lehetőségeket.
• Min kell változtatnunk?

A kockázati tényezőket kell kiiktatnunk életünkből. Az ízlések és szokások nagyon eltérőek, ezért egyedül nehéz megítélni, hogy testsúlyunk vagy alkohol fogyasztási szokásaink az egészséges határon belül van, vagy már veszélyezteti érrendszerünket. A helyzet felméréséhez és megváltoztatásához ezért a széleskörű nemzetközi vizsgálatok alapján adunk útmutatót.

Mennyi sóra van szükségünk?

Nagyon kevésre: normális körülmények között elegendő lenne napi 0,5 - l g sóbevitel. Ennek azonban legalább tízszeresét fogyasztjuk, ha nem figyelünk oda.

A túlzott sófogyasztás senki számára sem egészséges, de magas vérnyomás esetén kifejezetten káros. A só egyik alkotója, a nátrium ion mágnesként vonzza magához a vizet. Ez az oka annak, hogy sós ételek fogyasztása után megszomjazunk. A vérben lévő nátrium ion körüli vízburok jelentősen emeli a vér térfogatát, a több folyadék pedig nagyobb nyomással jár együtt. A sóbevitel korlátozásával csökken a vér térfogata is. Van példa arra, hogy a kialakulófélben lévő hipertónia pusztán a sófogyasztás csökkentésével rendezhető. Súlyos hipertónia esetében a sótlan étrend önmagában nem oldja meg a gondot, de mindenképpen megkönnyíti a kezelést, csökkenthető a gyógyszer adag és ezzel mérsékelhetők a mellékhatások.              

Hogyan csökkentsük a sófogyasztást?

Többnyire nincsen szükség drasztikus étrendi változtatásra. Fokozatosan állítsuk át az ételek fűszerezését a természetesebb és egészségesebb ízek felé:

1. Kerüljük a fokozottan sózott élelmiszereket. Tömény só (no meg liszt és olaj) a legtöbb rágcsálni való csipsz, sós rudacska és társaik. Ezekről nem csak a só miatt érdemes lemondani, hanem azért is, mert hizlalnak és semmiféle értékes tápanyagot nem tartalmaznak.
2. Kerüljük a sóval tartósított élelmiszereket is. Többnyire nagy mennyiségű sót tartalmaznak a füstölt élelmiszerek, a leveskockák, levesporok, a konzervek és sok sajtféleség. Ezekből mértékkel együnk.
3. Kerüljük az olyan ételeket, amelyek sírnak a só után. Ezek többnyire íztelen, zsíros-olajos, erősen hízlaló ételek. Ha tehát megszoktuk például, hogy a sült krumplit csak sóba mártva tudjuk megenni, akkor együnk ebből ritkábban.
4. Használjunk csökkentett nátrium tartalmú sót. A tengeri só, a növényi sókészítmények többségében a tömény ásványi sóhoz képest kevesebb a nátrium. Olvassuk el, mi van a dobozra írva.
5. Fűszerezzük változatosan ételeinket. A "paprika-só" uralma étrendünkben nem a magyar, hanem az igénytelen konyha sajátossága. Nagyanyáink nem vették el az étel ízét sóval és paprikával, több tucatféle fűszernövényt termesztettek és használtak. Ma, az óriási fűszerválaszték mellett erre még több lehetőségünk van.
6. Főzés közben ne használjunk sót. Sózzuk inkább a kész ételt, mert így kevesebb sóra van szükség ugyanolyan íz eléréséhez. Az utólagos sózás azért is előnyös, mert így mindenki saját igénye szerint ízesítheti az ételt, és a diétás számára a családban nem kell külön főzni.
7. Fontos tanács: ne szenvedjünk a sótlan diétától! Ne vigyük túlzásba a diétát, kezdetnek elegendő, ha lemondunk a sós rágcsálni valókról, és még udvariasságból sem esszük meg az agyonsózott ételeket. Önsajnálat helyett tanuljuk meg újra élvezni az ételek természetes ízét.

Ne tántorítson el senkit, ha időnként bűnbe esik, és befal egy egész zacskó sós mogyorót. Ez persze nem használ, de a löketszerű túlzott sóbevitel igazából kevesebbet árt, mint ha minden nap több sót fogyasztanánk a megengedettnél.

     

Mi a koleszterin és miért ártalmas?

A koleszterin természetes kémiai anyaga szervezetünknek. Az agy velőálománya kb. 10% koleszterint tartalmaz, egy kevés koleszterinre szükség van az új sejtek képzéséhez és néhány hormon előállításához. Koleszterin van az epe váladékban, tiszta koleszterin az epekő...