A világ legnagyobb elhízással kapcsolatos vizsgálata szerint az elhízott nők esetén kétszer annyi zsír halmozódott fel az alsó végtagokban, mint a férfiakban. Hova került férfiak esetén? A hasüregben rakódott le. A világ legnagyobb elhízással kapcsolatos vizsgálatát az USA-ban végezték. Dallas városában véletlenszerűen válogattak be önkénteseket, és 2971 embernél végeztek labor, teljes kardiológiai és a legmodernebb képalkotó vizsgálatokat. A cél az elhízás és a szív-érrendszeri betegségek legfontosabb rizikófaktorainak pontos meghatározása és a megelőzés lehetőségeinek a feltárása. A vizsgált emberek 26,2 százaléka dohányzott és 88,6 százalékuk fogyasztott alkoholt. Cukorbetegség miatt a bevont személyek 6,9 százalékát, magas vérnyomás miatt 23,3 százalékát kezelték. Jól jellemzi az USA egészségügyi szervezettségét, hogy az átlagvérnyomás 125/78 Hgmm volt, ami azt jelenti, hogy a magas vérnyomásban szenvedők jól voltak gyógyszeresen beállítva. A vizsgált kockázati tényezők: testmagasság, testsúly, testtömegindex (BMI), haskörfogat, derékbőség, vérzsírok szintje, vércukorszint, inzulinszint.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/elhizas/2676/a-haskorfogat-fontosabb-jelzoszam-mint-a-bmi

A vizsgálatok főbb megállapításai Elhízott nők esetén kétszer annyi zsír halmozódott fel az alsó végtagokban, mint a férfiakban. Hova került férfiak esetén? A hasüregben rakódott le.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/elhizas/2676/a-haskorfogat-fontosabb-jelzoszam-mint-a-bmi

A BMI és a haskörfogat egyaránt jól összefüggésbe hozható volt a test teljes zsírtömegével, azonban a hasüregi zsírtömeget a haskörfogat jobban mutatta. A derék/csípő hányadosnál is pontosabb rizikóbecslést jelent a haskörfogat, így fontos bevezetni a hétköznapi gondolkodásba is. Miért fontos ez az információ? A szív- és érrendszeri betegségek rizikójának fontos előrejelzője a hasüregben lerakódott zsír mennyisége. Rizikóbecslésre célszerűbb a haskörfogatot számolni, mint a BMI-t. (Ennél még pontosabb az inzulinszintre vonatkozó laborvizsgálatok, azonban figyelni kell a költségekre is: a haskörfogat jóval egyszerűbben ellenőrizhető, mint az inzulinszint.) A legfontosabb rizikótényezők a szív- és érrendszeri betegségekre az alábbiak: haskörfogat nagyobb 102 cm-nél, triglicerid szint nagyobb 150 mg/dl, HDL koleszterin szint alacsonyabb 40 mg/dl, szisztolés vérnyomás nagyobb 130 Hgmm-nél, vagy a diasztolés vérnyomás nagyobb 85 Hgmm-nél. Számos bonyolult és drága laborvizsgálattal lehet finomítani a rizikóbecslést, de lényegesen nem befolyásolta a végső eredményeket, így a hétköznapi életben nem javasolják. (Dr. Boros Miklós, Vital Balance Életmód Központ)

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/elhizas/2676/a-haskorfogat-fontosabb-jelzoszam-mint-a-bmi

Sokan azt hisszük, pontosan tudjuk, mi történik a szervezetünkben, éppen ezért azt is észre fogjuk venni, ha baj van. Csakhogy a szív- és érrendszeri betegségekkel ez gyakran nem így van.

Tévhit: Pontosan tudjuk majd, ha magas lesz a koleszterinszintünk vagy a vérnyomásunk.

A valóságban ezeket az értékeket csak vérnyomásméréssel vagy laborvizsgálattal lehet kideríteni, ugyanis sem a magas vérnyomásnak, sem pedig a magas koleszterinszintnek nincsenek kézzelfogható tünetei, nem járnak látható elváltozásokkal vagy fájdalommal. Ráadásul gyakran annak ellenére lehet a kelleténél magasabb ez a két érték, hogy egyébként jó formában vagyunk, nem dohányzunk, nincs rajtunk súlyfelesleg stb.

Tévhit: A szívroham ugyanolyan a férfiaknál és a nőknél.

Jelentős különbségek lehetnek a két nem között, ami a szívrohamot illeti: mások például a tünetek. A nőknél gyakran olyan tünetek jelentkeznek (pl. szokatlan fáradékonyság, alvászavarok, légszomj, hányinger, emésztési zavarok) a szívrohamot megelőző hetekben, melyeket könnyen össze lehet téveszteni más betegség tüneteivel. A nőknél ugyanakkor ritkább a mellkasi fájdalom és a mellkasi nyomás érzete. A szakemberek ezért arra figyelmeztetnek, hogy aki a rizikócsoportba tartozik, figyelje jobban a magán jelentkező szokatlan tüneteket.

Tévhit: A fiatal nők nem lesznek szívbetegek.

A közkeletű elképzelés szerint a szívroham leginkább a férfiak betegsége, és elsősorban közülük is az idősebbeket érinti. Azonban a nők, különösen a fiatalabb korosztályba tartozók sincsenek biztonságban: a felmérések szerint a leggyakoribb halálozási okok között náluk is ott szerepel a szívroham. Az valóban igaz, hogy a férfiaknál valamivel korábban jelentkezhetnek a problémák, a nőket ugyanis sokáig védi az ösztrogén (bár az a szakemberek sem tudják, hogyan). Ugyanakkor a nőknél is egyre gyakoribbak és egyre fiatalabb életkorban jelennek meg azok a rizikótényezők (mint az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás), melyek hozzájárulhatnak a szívbetegségek kialakulásához.

Forrás: 24.hu

Az orrvérzés nagyon gyakori, élete során mindenkinél előfordul legalább egyszer. Sokszor jóval látványosabb, mint amennyire súlyos tünet, de időnként az orrvérzés komolyabb betegségek jele is lehet.

Az orrunkban rengeteg apró, sérülékeny erecske található. Ha ezek megpattannak, akkor kezd el vérezni az orrunk - az orr elhelyezkedése miatt ez igencsak "látványos", és sok esetben kicsit riasztó jelenség.

Két típusa van az orrvérzésnek, az egyik az orrjárat alsó szakaszában, az orrcimpák környékéntalálható erek megpattanása miatt következik be (ez gyakoribb a gyerekeknél), míg a másik az orrjárat felső szakaszában lévő erek sérülése miatt. Ez utóbbi súlyosabb, felnőtteknél gyakoribb, és időnként orvosi ellátást is igényel.

A spontán orvérzés meglehetősen gyakori, különösen a gyerekeknél. Az orr piszkálása, a belső hámréteg apró sérülése (például ha egy megszáradt váladékdarab felsérti) is okozhatja az orrvérzést.

Az orrvérzés gyakori azoknál, akik vérhígító gyógyszereket szednek, illetve az idősebbeknél, akiknek a vére gyakran lassabban alvad meg. Az orrvérzést gyakran nehezebb elállítani és általában hosszabb ideig tart azoknál, akik ilyen gyógyszert szednek, véralvadási zavaraik vannak vagy magas a vérnyomásuk.

Az orrvérzés lehetséges okai között találjuk a túl gyakori vagy túl erőteljes orrfújást, az orr piszkálását, az orrsérüléseket, az arcüreggyulladást, az orrsövényferdülést, a környezeti változásokat és a túl száraz levegőt, az allergiát, bizonyos gyógyszereket, a kábítószereket (például a kokaint), illetve a májbetegségeket, mely befolyásolhatja a véralvadást.

A felső szakaszban történő orrvérzés okai lehetnek a magas vérnyomás, a kalciumhiány, az irritáció (például maró hatású vegyszerekre), de ritkán súlyosabb betegséget, például véralvadási zavarokat vagy daganatokat is jelezhetnek. Ha valakinél gyakran és erősen jelentkezik az orrvérzés, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

Az orrvérzéssel kapcsolatban az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy a fejet hátra kell hajtani, mert így gyorsabban eláll. Azonban épp az ellenkezőjét kell tenni, vagyis előre kell hajtani a fejet. Ha hátrahajtjuk a fejünket, a vér lecsoroghat a nyelőcsőbe vagy a légcsőbe.

Ha elkezd vérezni az orrunk, dőljünk előre és óvatosan szorítsuk össze az orr puha részét, lélegezzünk a szánkon keresztül. Üljünk le úgy, hogy a fejünk magasabban legyen, mint a szív, ez ugyanis csökkenti a vérnyomást és segít elállítani a vérzést. Legalább 15-20 percen keresztül maradjunk nyugodtan. Az érintett terület megnyugtatására hideg borogatást is alkalmazhatunk.

Forrás: hazipatika.com

A nyaki ultrahang eldönti,szükséges-e gyógyszeres kezelés vagy éppen műtét a katasztrófa megelőzésére.

A magas vérnyomás és a magas koleszterinszint is lehet okozója a rettegett betegségnek, a stroke-nak.Dr. Szabó Andrea, az Oxygen Medical radiológusa szerint a kiemelt kockázattal élőknek éppen ezért nagyon fontos a rendszeres kivizsgálás, amelynek egyik alapköve a nyaki ultrahang vizsgálat.

Döntő az érfal vastagsága
A káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az artériák falán rakódik le. Ezek a lerakódások idővel egyre jobban leszűkítik az erek keresztmetszetét, és csökkentik az érfal rugalmasságát. Mindez ahhoz vezet, hogy az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet. Az okozott probléma jellege attól függ, hogy milyen fokú érszűkület alakul ki, és mely eret (ereket) érinti. Az összefoglaló néven atherotrombózisnak nevezett jelenségcsoportba a stroke-on kívül a szívinfarktus és a végtagi érszűkület tartozik.

A stroke három kiváltó oka
Magas vérnyomásról 138/85 Hgmm felett beszélünk, amelyet feltétlenül kezelni kell. Magyarországon a felnőttek 16-20 százaléka, a 60 éven felüliek több, mint fele magas vérnyomás betegségben szenved, ám sokan alig tudnak valamit a problémáról. Az sem eléggé közismert, hogy betegeknek kiemelten fontos a rendszeres nyaki ultrahangos ellenőrzés.

A nyaki ereken kezdődik az érelmeszesedés – ami az első kockázati tényezőnek számít. Egy kiugróan magas vérnyomás esetén ugyanis ebből a meszes plakkból könnyen leválhat egy darab, ami pedig stroke-hoz vezet. A stroke-ok másik részének az lehet az oka, hogy nem bírja az ér a magas vérnyomás által okozott terhelést egy kiugrásnál, és létrejön a szélütés.

Ha viszont egy ultrahang-vizsgálat kimutatja, hogy a nyaki erekben meszesedés van, a beteg ún. vérhígítót kaphat. Ez azt jelenti, hogy ha a nyaki erekből leszakad egy plakk, és elindul az agy felé vezető úton, feloldódik, mielőtt megtenné ezt a távolságot.

A stroke harmadik kiváltó oka lehet, ha egy ér elzáródik a nyakban. Ezt szintén lehet ultrahanggal detektálni, valamint a szűkület mértékét is ki lehet így mutatni. Ennek megoldására szintén rendelkezésre áll gyógyszer, de természetesen egy bizonyos százaléknál nagyobb szűkület esetén egy érsebészeti műtéttel kitakarítható az ér belseje. Ez a rendellenesség pedig a legegyszerűbben ultrahang-diagnosztikával mutatható ki. A másik eljárás az érfestés, amely azonban invazív, sugárterheléssel járó vizsgálat.

Mikor szükséges a vizsgálat?
- Amikor kiderül a magas vérnyomás, szükséges egy hasi ultrahang, hogy kiderüljön, nem vese eredetű-e a probléma, és kell egy nyaki ultrahang is, hogy eldőljön, szükséges-e vérhígító szedése – mondja dr. Szabó Andrea. - Ha nincs további elváltozás, elég évente-kétévente jelentkezni kontrollon, ha azonban akár műtéthez vezető elváltozás van jelen, félévente ajánlott a felülvizsgálat. Szerencsére az ultrahangos képalkotás fájdalmatlan és mellékhatásmentes, így igény szerint ismételhető.